„Megérte a stadionok építésébe és a fociakadémiákba öntött pénz? Nem inkább az oktatást és az egészségügyet kellene rendbe tenni? Több stadiont vagy felújított kórházakat és elismerést a tanároknak, ápolóknak, orvosoknak? – Jó ideje vagyunk már ilyen viták (társas dühöngések) fültanúi vagy elkövetői, holott a fő kérdés nem pontosan ez. Sport vagy oktatás? Foci vagy kórház? Ez nem ilyen egyszerű. Az a kérdés, mennyit és hogyan fektet be az állam abba, hogy állampolgárai egészségesek, képzettek, fizikailag és szellemileg edzettek legyenek. Most, amikor tényleg az egész ország szurkol, örül és gratulál a fantasztikus játékhoz és a csoportelsőséghez, érdemes világossá tennünk: nem önmagában a sportra szánt pénz a túl sok. Annak elosztása lehetne sokkal-sokkal okosabb!
A jövőbe és állampolgárai egészségébe befektető állam elsősorban nem stadionokat épít, ahol húsz-harminc profi játékos játszik, a többi pedig nézi. Ne ez legyen a befektetés súlypontja! Állam és polgárai abban kössenek szövetséget, hogy az állam széles körűen támogatja és segíti polgárait abban, hogy mozogjanak: megőrizzék és javítsák egészségüket. Az állam igenis építsen futóköröket, sportparkokat, uszodákat! Létesítsen polgárai mind szélesebb köre által használható sportolási lehetőségeket! Kevés számú, sokmilliárdos projekt helyett, amely végül kevés számú élsportoló számára nyújt foglalkozásszerű mozgási lehetőséget, támogassa jobban azt, amit rossz szóval valaha »tömegsportnak« neveztek. Segítse polgárait mozgásba lendülni, vagy legalábbis ruházzon be abba, hogy polgárai mind szélesebb csoportjai mozogjanak, mozoghassanak. Írja hatalmas fehér betűkkel virítóan kék óriásplakátokra: »Őrizd meg az egészséged, mozogj rendszeresen!« Ösztönözze polgárát mozgásszegény életformájának megváltoztatására!