Rég érzem azt, hogy az egész Felcsút Művek olyan, mint egy régi szocialista nagyüzem.
„Rég érzem azt, hogy az egész Felcsút Művek olyan, mint egy régi szocialista nagyüzem. Őrült pénzeket ölnek eladhatatlan termékek gyártásába – legyen az fociakadémia vagy kisvasút –, csak a látszat virágozzon. És áruik nem csupán piacképtelenek, de java részük ahhoz képest is selejt. Ezért szórjuk ma is a nép vagyonát botlábak, és vaskerekek lélegeztetőgépen tartásába. Akkor is, ha mindez már nemcsak nyugaton, de a mi új keletünkön sem kell.
A felcsúti focisták - ahogyan a kisvasút - és támogatói jó esetben is csak tébolyodott vágyak vágyóinak kategóriájában értékelhetők.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Még ő is meglepődött.
A hazai sportági szövetségek ismét megválasztották az esztendő legjobbjait.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A munkahelyi készségek jelentősége folyamatosan nő a munkaerőpiac átalakulásával.
Vitézy Dávid tagad.
