Dave Eggers: A Kör

„Nem nehéz észrevenni a finom utalásokkal felrajzolt Google-szatírát, anélkül, hogy a keresőóriás elleni vádbeszéddé silányulna a könyv. Sokkal többről van benne szó: a titok nélküli világról, arról az életformáról, ahol már nem léteznek privát terek, kicsit hasonlóan az ősdisztópikus regényhez, a MI-hez.

A regény legnagyobb erénye, hogy bár stilisztikailag elég fapadosan, de mégis plasztikusan megmutatja a csak néhány évnyire lévő világot. Már ma is a HR-esek közösségi portóliónkat pásztázzák és a Linkedin kiindulási alap egy jó pozíció elnyeréséhez, digitális lábnyomaink pedig csak gyűlnek, és az évtizedekkel ezelőtt még elítélt vagy furcsának tartott szokások, életvitelek mindennapivá váltak – hiszen egyre több ember él úgy, ahogy nem is gondoltuk volna. Ha sokan csinálnak valamit, pusztán a statisztika alapján máshogy fogjuk megítélni, ahogy a Kör egyik vezetője is egy helyen mondja. Mi a morál, mi az erkölcs, van-e jó vagy rossz magatartás? A Kör világában egyértelmű a válasz: el lehet olvasni a borítón a hárommondatos szlogent, amelyet csupa jószándékból alkottak meg, hogy a világ egy szebb, élhetőbb és demokratikusabb hely legyen. A regény elolvasása után legfeljebb az bukhat ki az olvasóból, hogy akar-e ilyen világban élni? Dave Eggers mindenesetre arra figyelmeztet, hogy ne legyenek illúzióink. Már ebben élünk: az eszközök megvannak, a szándékok megvannak, csak még nincs Kör, vagy ki tudja.

Így lesz ez a regény egyszerre jó – mert elmerülünk az olvasásában – és fontos, mert elgondolkodtat, és nem ígér könnyelmű eszképizmust.”