Tiltakozunk a radikális forráskivonás ellen, mely különösen érzékenyen érinti az irodalmi folyóiratokat és szerzőiket.
Alulírott reprezentatív irodalmi szervezetek tiltakozunk a szakterületet érintő radikális forráskivonás ellen, mely különösen érzékenyen érinti az irodalmi folyóiratokat és szerzőiket.
A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága a 2016. évben mindössze 350 millió forintot szánt folyóiratok támogatására, mely még a kiemelt lapok megjelentetésére sem elegendő. Az idei indítókeret jelentősen kevesebb, mint a Folyóirat-kiadás Kollégiuma rendelkezésére álló 2015. évi 655 millió vagy a 2014. évi 633 millió forint.
Az NKA szakmai kollégiumai az elmúlt hetekben saját keretük terhére kicsivel több, mint 158 millió forinttal egészítették ki a rendelkezésre álló 350 milliót, hogy a folyóiratok azonnali ellehetetlenülését elkerüljék. A szakmai kollégiumok által végrehajtott kényszerű átcsoportosítás azonban egyéb fontos területektől, többek között az irodalmi ösztöndíjaktól von el forrásokat. Ez a mintegy fél milliárd forintnyi támogatás azonban még mindig jóval kevesebb annál a hozzávetőleg évi 800 milliónál, amennyit az NKA az utóbbi években a folyóiratok támogatására fordított.
A magyar irodalmi kultúra és nyilvánosság legalább két évszázadra visszamenőleg hagyományosan folyóirat-centrikus. A forráskivonás alapjaiban érinti a kortárs irodalom közvetítését, jelenét és jövőjét, ugyanis olvasók nélkül nem létezhet kortárs irodalom.
A színvonalas határon túli és vidéki folyóiratok ellehetetlenülése ráadásul nem pusztán egy sajtótermék, szellemi műhely megszűnéséhez vezethet, hanem a helyben gondozott, Kárpát-medencei fókuszú kultúraközvetítés és értékteremtés felszámolásához is. Egy országos rangú vidéki vagy határon túli periodika rendkívül összetett feladatkörrel bír. Teljes országrészek kophatnak ki a kortárs kultúrából a kedvezőtlen viszonyok miatt. A határon túli magyar nyelvterületeken pedig nemzeti identitásunk megőrzésének évszázados munkája kerül veszélybe, hiszen a folyóiratműhelyek a szépirodalmi és tudományos közlemények publikálása mellett identitáserősítő és olvasásnevelő erővel is bírnak.
A Nemzeti Kulturális Alap ez idáig a magyar nemzeti kultúra, így a magyar irodalom legfőbb támogatója volt. Az NKA szellemiségével ellentétes intézkedés azonban veszélybe sodorja a hazai és határon túli magyar folyóiratok, portálok megjelenését. Ellehetetleníti azt a magas színvonalú értékteremtő szakmai munkát és tehetséggondozást, melyet a hozzájuk kapcsolódó kulturális, művészeti és tudományos szellemi műhelyek végeznek.
Minden európai ország állami költségvetése támogatja a nemzeti kultúrát, különös hangsúllyal a nyelvi önazonosság és a közösségi emlékezet megőrzésében nélkülözhetetlen irodalmat. Irodalmi életünk, ezen belül folyóirat-kultúránk fenntartása alapvető nemzetstratégiai érdek, nem leépítésére, hanem nagyarányú fejlesztésére volna szükség.
A szépirodalomnak nincsenek önálló felsőoktatási intézményei, nincsenek az állami költségvetésből finanszírozott műhelyei, intézményrendszerének 80%-át az NKA pályázatokon elnyert támogatások segítségével tartják fent, nehéz körülmények között, egyik napról a másikra élve. Ebben a helyzetben felmérhetetlen következményekkel jár a viszonylagos biztonságot jelentő három éves pályázati program megszüntetése és az azt követő forráskivonás.
Az új kollégiumi struktúrában úgy kerültek vissza az egyes szakmai kollégiumokhoz a folyóirat-pályázatok, hogy a hároméves programok éves költségkeretét az új kollégiumi támogatási keretek már nem tartalmazták. Ez a költségvetési helyzet a legnagyobb gondot a Szépirodalmi Kollégiumban idézte elő, mert itt évente együttesen 10 budapesti és vidéki irodalmi folyóirat hosszútávra elnyerhető támogatási programjának hiányzik a fedezete, hozzávetőlegesen évi 150-200 millió forint.
A kiszámítható működés érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap haladéktalanul biztosítson megfelelő összeget a folyóiratok megjelenésére, továbbá pótolja a szakmai kollégiumok által véghezvitt átcsoportosítással kieső forrásokat.
Egyúttal felhívjuk az érintett folyóiratok, portálok szerkesztőinek és szerzőinek figyelmét, hogy csakis széles körű szakmai összefogással lehetséges a folyóiratok és a hozzájuk kapcsolódó szakmai műhelyek jövőjét megnyugtatóan biztosítani.
(Közlemény.)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
