Műfaji diszkrimináció

„Meg amikor beindult a »vámpír-láz« barátnőm volt kedves megkérdezni, hogy »Minek olvasok vámpírok könyveket, ha mind ugyanolyan?«, amire az volt a kérdésem, hogy ezt ugyan honnan veszi, olvasott-e bármit a twilighton kívül. Mondta, hogy persze, de amikor visszakérdeztem, hogy mit, arra már nem tudott válaszolni, mondván úgyse ismerem... Nem kell szeretni a PNR műfajt, nem is kell olvasni, de miért kell leszarozni olyat, amiről fogalma sincs? Ráadásul egy olyan könyv alapján ami erősen megosztó még a műfaj rajongói körében is? A másik kedvencem, mikor valaki tudja, hogy nem szeret egy műfajt, de mégis erőlteti, mégis azt olvassa, aztán születnek a felháborodott, pocskondiázós, 2 csillagos értékelések, hogy ez mennyire szar... már nem azért, de ha utálok egy műfajt, minek olvasok belőle újra és újra? A legtöbb moly próbál jó könyveket találni, hogy kellemes élményekkel gazdagodjon. És nem direkt keres valamit, amit biztos utálni fog, csak azért hogy a frusztrációját levezesse, aztán mikor valaki olvasnivalót keres és megtalálja ezt az értékelést, egy életre elmegy a kedve a könyvtől, pedig lehet hogy tetszett volna neki.

A másik, ami bántja a lelkem, szintén ehhez a témához kapcsolódik. A Fumax kiadó nem rég megmutatta a borítót az Égett-hegyi könyvtár című könyvéhez, és őszintén szólva nekem nagyon tetszik, ami egy dolog. Van akinek nem tetszik, ez is egy dolog, mindenkinek joga van a véleményformáláshoz, de némelyik vélemény facebookon is meg molyon is olyan mértékű arroganciát sugall, hogy komolyan elgondolkodtam, hogy ezek az emberek tényleg szeretnek olvasni vagy azért vásárolnak és olvasnak bizonyos könyveket, hogy a felsőbbrendűségtudatukat legyezgessék? Vagy hogy megerősítésék magukat, hogy igen, ők bizony a nagybetűs értelmiséghez tartoznak?”