Szavak fái közt, mondaterdőben

„A hivatalos álláspont szerint Vona három jelenlegi alelnök újbóli jelöltetését azért vétózta meg, mert ők a feladatukat bevégezték. A feladat a Jobbik néppártosodása volt. Nos, ez nyilvánvaló blődség. Sem Szávay, sem Apáti, és pláne nem Novák volt a kulcsfigura a néppártosodás felé vezető úton. Sőt, ők inkább kerékkötői voltak ennek a dicstelen folyamatnak. De rendben, fogadjuk el ezt a hajánál fogva előrángatott magyarázatot igaznak. Nyögve-nyelve, mint a szülő, amikor a spájzban álló, maszatos szájú gyerek azt bizonygatja, hogy fogalma sincs, ki ette meg a lekvárt. Viszont, ami ezután jön…

Az ugyancsak hivatalos pártelnöki álláspont szerint Vona azért vétózta meg a jelölésüket, mert helyükre olyan polgármestereket akar állítani, akik valami új feladattal lesznek majd megbízva. Újságírói kérdésre Mirkóczki azt válaszolja, hogy nem tudja, Vona kikre gondol. Nos, három emberre gondolhat érzésem szerint: Tiszavasvári polgármesterére, dr. Fülöp Erikre, Érpatak polgármesterére, dr. Orosz Mihály Zoltánra, és Ózd polgármesterére, Janiczak Dávidra.

Ezen a ponton az újságíróknak kutya kötelességük lenne két kérdést feltenniük, miszerint mi lesz ez a bizonyos új feladat, illetve, hogy a Jobbik helyesnek tartja-e polgármestereit képviselőként a parlamentbe juttatni, amikor egykoron maga is ágált az álláshalmozások ellen?

Az érintett települések működésével nem vagyok tisztában. Ki tudja, lehet, hogy ott már megvalósult a jobbikos csoda, csak hozzám nem jutott el a híre.”