Tanácsadunk

„Medgyessy, amikor 2004-ben ismét kikerült a kormányból, újfent nekilátott tanácsokat adni nagy világcégeknek, s akkoriban nyilatkozta is, hogy ezért »tisztességes díjazást« kap, »hiszen egy volt miniszterelnök tanácsait mindenhol a világon jól megfizetik«. Igaz, hogy ő akkor a kormány utazó nagykövete is volt, de, állította, kínosan vigyázott, hogy követként ne foglalkozzon üzlettel, tanácsadóként pedig ne használja politikai kapcsolatait. Ekkortájt az Alstom cég bizonyos vezetői a jelentős csalások feltárásával foglalkozó angol hivatal szerint színlelt tanácsadói szerződésekkel jó sok pénzt juttattak Budapestre (is), hogy a BKV az ő portékájukat vegye meg. És pünkt a kínosan ügyelő Medgyessy cégével kötöttek nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Azt mondja Medgyessy, ezért a pénzért az emberei megdolgoztak. Ezt nem tudjuk se cáfolni, se igazolni. Azt sem, hogy adott-e még 1991-ben Medgyessy szóban annyi jó tanácsot a paksi erőműnek, ami megért 9,1 millió (akkori!) forintot.

Hogy lehet bizonyosság nélkül ítélkezni? Jogilag sehogy. De politikailag és erkölcsileg – muszáj. Akit nem ítélnek el, ártatlan. Jogilag. Az ártatlanság vélelme halálosan fontos elv, de kizárólag jogelv. Miután a korrupciós ügyek túlnyomó többsége jogilag nem bizonyítható vagy nem megfogható, s a bűnüldözés és igazságszolgáltatás politikai befolyásolása, avagy korrumpálása sem lehetetlen, biztosak lehetünk benne, hogy a jogilag ártatlan közéleti személyiségek igen jelentős része korrupt. A körülményekből megsaccolhatjuk, mekkora ennek a valószínűsége. Erre jogi szankciót jogállamban nem építhetünk, de választást, politikai döntést nem építhetünk másra. Aki biztos akar lenni a bizalmunkban, tartsa távol magát minden magánügylettől, mely a korrupció lehetőségét rejti. Ez ilyen egyszerű. Nem muszáj gazdagnak lenni.”