Puszipénz

„Önmagában az sem baj, ha egy médium állami támogatást fogad el a munkája fenntartása érdekében. Olyan is előfordul, hogy a finanszírozó névtelenséget kér. Az már nem menthető, ha az illető speciel pont egy állami bank, és éppen közpénzt juttat médiumoknak bármiféle átláthatóság, szakmai kontroll és elszámolás nélkül.

De az igazán nagy gáz, hogy egy amúgy indokolható támogatási modellt arra használt a Magyar Nemzeti Bank, hogy egyetlenegy, mit ad Isten, épp a jegybankelnök unokatestvéréhez köthető lapnak adjon félmilliárd forintnyi támogatást. A VS.hu kiadója ezenfelül milliárdos nagyságrendű kölcsönt is kapott a két éve kibelezett Origo felvásárlására. Így épül a Habony-lapok mellett egy új, MNB-finanszírozott médiabirodalom, állami pénzen. A keserű igazság pedig az, hogy a VS ennek a pénznek egy részét nagyon jól használta, és olyan színvonalas munkára fordították, amit senki más nem engedhetett meg magának a magyar lappiacon. Most is épp ki van írva egy pályázatuk független alkotók számára, kiváló feltételekkel és témákban lehetne nagyot gurítani, ha az embernek még volna gusztusa velük boltolni. A jegybanki puszipénz nagyobb részét persze nem erre verték el, hanem működésre és terjeszkedésre – vagyis a piac torzítására.

Ugyanez a keret, ha nyílt pályázaton, átláthatóan osztják szét és számolják el, a teljes ágazatot fejlődő pályára állíthatta volna. Használt volna a sajtónak, a közönségnek – az egész országnak. Matolcsy bankja azonban másképp értelmezte a közjót: el is vesztette közjó jellegét.”