Itt vannak az egészségügyi dolgozók a maguk szinte korlátlan zsarolási potenciáljával, és mégis szó nélkül tudomásul veszik, hogy a kormányzat rendre beléjük törli a cipőjét.
„A nekik tett bérfelzárkóztatási és életpálya-ígéreteket nem teljesíti, az ágazat lerohadását nem lassítja, az ellátás személyi és emberi minimumfeltételeinek biztosítása érdekében nem tesz semmit. És – bár van egy Sándor Máriájuk, akinek az erkölcsi tőkéje mindenképpen meglenne egy tiltakozó mozgalom megszervezéséhez – csak hallgatnak, ami a pedagógusok nyílt lázadása idején napról napra érthetetlenebb.
A valóságban persze mindenre van magyarázat – ha nem túl szívderítő is –, az egészségügyiek némaságára több is. Az egyiket Cser Ágnesnek hívják és ágazati szakszervezeti vezető: ő az, aki szerint az egészségügyet a léthatárra lökő (és a lehetetlenül alacsony bérekkel szorosan összefüggő) tömeges elvándorlás, a fertőtlenítő- és kesztyűhiány, meg a kórházi ellátás gyanánt felszolgált üres zsemlék korában »érdemben lehet tárgyalni a bérfelzárkózásról«, tehát nincs itt semmi tennivaló.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
