A bevándorlás miatt kritikusabb lett a nemzetközi sajtó

„A Nézőpont Intézet immár negyedik alkalommal készítette el hazánk előző éves nemzetközi sajtómegjelenéseivel kapcsolatos médiapolitikai elemzését. A február 25-i, budapesti rendezvényen bemutatott elemzés alapján 2015-ben intenzívebb és kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben. Az elemzés szerint ez leginkább a bevándorlásnak köszönhetően alakult így.

• Az összesített megjelenésszámok alapján 2015-ben intenzívebb, de egyben kritikusabb nemzetközi médiafigyelem irányult Magyarországra, mint 2014-ben.
• A Nézőpont Intézet 2015 során 14 ország, 99 nyomtatott és online sajtótermékében közölt, Magyarországgal kapcsolatos média-megjelenést vizsgált. A szemlézett lapok összességében 12 503 megjelenést közöltek Magyarországról, mely átlagosan havi 1 041 cikket jelent. A bevándorlási válságnak köszönhetően a cikkek kétharmada az év második felében látott napvilágot.
• A 2015-ös év vezető témája egyértelműen a bevándorlási válság volt, míg 2014-ben ez a téma még egyáltalán nem szerepelt a napirenden. A legmagasabb havi megjelenésszám a bevándorlási válság csúcspontján, szeptemberben alakult ki (3 652). A migrációs válság által leginkább sújtott hónapokat leszámítva átlag feletti híraktivitás (1 056) alakult ki februárban is, ekkor főként Angela Merkel és Vlagyimir Putyin látogatásával volt elfoglalva a nemzetközi sajtó.
• A korábbi évekkel ellentétben, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó hírek háttérbe szorultak. A téma a német sajtót foglalkoztatta a leginkább, az itt közölt írások 8 százaléka kapcsolódott hozzá. E cikkek szinte kivétel nélkül kritikusak voltak Magyarországgal szemben: a 186 írás közül 160 rendelkezett negatív polaritással.
• A tavalyi év során a legnagyobb megjelenésszámot a német (2 255 darab), az osztrák (1 411 darab) és a brit (1 410 darab) lapok adták, ugyanakkor a figyelt lapok számarányát figyelembe véve a legmagasabb híraktivitást a szlovák lapok produkálták.
• Erősen kritikus volt Magyarországgal szemben a német sajtó, az itt megjelent cikkek 49 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű, de ugyanekkora arányban jelentek meg előnytelen cikkek Franciaországban is.
• A német lapokban közölt 2 255 cikk közül 1 329 kapcsolódott a migránskérdéshez, melyek 43 százaléka kedvezőtlen hangvételű volt Magyarországra nézve, míg a 14 elemzett ország esetében ugyanez az arány lényegesen előnyösebb, 26 százalék volt. A migránskérdés negatív megítélése jelentősen rontotta Magyarország médiaképét, hiszen a témában megjelent 1 887 negatív polaritású cikk az összes megjelenés 15 százalékát tette ki.
• A kedvező cikkek aránya és száma januárban volt a legmagasabb 16 százalékkal (81 megjelenés). Ebben a hónapban főként a svájci frank erősödése és a magyar kormány devizahiteleseket segítő forintosítási lépése dominálta a nemzetközi közbeszédet.
• A bankrendszerrel és a magyar gazdasági eseményekkel a brit sajtó foglalkozott leginkább, az átlagnál kiegyensúlyozottabb képet sugározva hazánkról: a kedvező hírek aránya itt volt az egyik legmagasabb (8 százalék).

A teljes kutatás innen elérhető.”