A hétköznapi hősök haszna

„2009-ben összefestették Churchillnek a Városligetben álló szobrát. A hivatalnak a rendbehozatal 60 ezer forintba került volna, de nem jutott rá pénz. Ekkor két hétköznapi hős – egy postai alkalmazott számítógépes szakember, valamint egy péksütemény- és pogácsakereskedő – úgy döntött, hogy ezer forintért vesznek dörzsszivacsot, gumikesztyűt, folttisztító benzint, kromofágot, és szabadidejükben letakarítják a szobrot. A hivatal megdöbbent, milyen könnyen meg lehet spórolni 59 ezer forintot. Az illetékes, hogy ne veszítse el teljesen a tekintélyét, azt mondta, a tisztítás nem volt elég szakszerű.

A viszonyok 2009 óta is változtak. Ma mindenre van pénz. Nemcsak elegendő, hanem annál jóval több. A lényeg a megfelelő feladatok felkutatása és a megfelelő személyek kiválasztása, a cél pedig az, hogy a munka minél többe kerüljön. A Churchill-szobor megtisztítását ma gyorsan és szakszerűen elvégeznék. A hivatalnak csak meg kellene szerveznie, aztán elmagyaráznia, hogy egy ezerforintos munkáért miért fizet ki 120 ezret úgy, hogy az korábban 60 ezerből is kijött volna. A civilekkel sem az a baj már, mint hét évvel ezelőtt. Meg kell akadályozni a közérdekű információk átadását számukra, majd be kell vetni ellenük a szokásos kommunikációs fegyvereket, hogy minél gyorsabban lecsavarodjanak a témáról. Ne feszegessék a hivatal összeférhetetlen kapcsolatait, és azt se, hogy hányan kaptak a zsákmányból, mielőtt nagyobb galibát okoznának.”