Kerítés és demokrácia

„Európában Magyarország korántsem az első ország volt, amely kerítést épített határain. Görögország az Evrosz határfolyó mentén épített kerítést a 2011-es menekültinvázióra válaszként, azután a menekültek száma drasztikusan csökkent. 2011-ben még 6 ezer menekültet fogtak itt el, egy évvel később már csak 26-ot. Bulgária 270 kilométer hosszan épített kerítést törökországi határára. 2013 és 2014 közt itt is kétharmaddal csökkent a menekültek száma. Elemzések szerint azonban a határok csak egyes országokat tehermentesítenek. A menekültek új útvonalakat keresnek, a nehézségek fokozódásával növekszik a menekülteket szállítók nyeresége is.

Az identitásukat védő demokráciáknak meg kell védeniük határaikat, ahogy azt Svájc, Izrael és az Egyesült Államok teszi. Ha megengedik az ellenőrizetlen beáramlást, az önmaguk feladásával jár, ahogy a fejbe lőtt golyó az egyén megsemmisülésével vagy mentális kimúlásával. Ez érvényes minden demokráciára és az Európai Unióra is.”