Éhe a földnek

„»Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Én gyalog megyek« – hallatszik fülünkben Sándor György karcos hangja, s vele együtt gyalogolunk a túlnyomó többséggel. Mert – miként Ángyán József lapunknak adott interjújában is levezeti – az csak rizsa, hogy bárki vehet földet, ha van pénze.

Földet most az vesz, aki körön belül van. A sokat vitatott földbérleti pályázatokon már nyert, s türelmesen várta, hogy bérlőből tulajdonos lehessen. Ehhez már csak egy jó törvény kellett, ami a bérlőnek elővásárlási jogot biztosít, kedvező hitelt ad neki, és kevesebb önrészt kér tőle.

Nálunk egy jó törvényt nagyon gyorsan összedob a parlament. Főleg, ha a jó célok ott lebegnek a szemek előtt, hát még ha a szomszéd padokban ülnek.”