440 millió embert képviselt Magyarország, és annál is többet értünk el, mint amire számítottunk – Ódor Bálint a Mandinernek
Magyarország EU melletti állandó képviselőjével beszéltük meg az EU-tanács magyar elnökségének kulisszatitkait.
A liberális politikusokat kellene kvóta szerint szétosztanunk Európa „no-go” zónáiba. Az első hét után megértenék – ha túlélnék – hogy miről beszélünk mi, a kvóták ellenzői és a muszlim népvándorlás azonnali megállítását szorgalmazók.
„A közigazgatás, a kriminológia, és a turisztikai külügyi tájékoztatóknak van egy nem hivatalos, de mára már általánosan bevett fogalma, ez a »no-go district« vagy »no-go area«. Ennek a jelentése: olyan körzet, kerület, amelybe »ne (no) menj (go)« be, ha kedves az életed.
(...)
Európában ma közel tízezer ilyen körzet, kerület van – eltérő a szociológiai megítélésük – és 2011-ben a francia külügyminisztérium saját honlapján 751 olyan »szenzitív városi zónát« sorolt fel Franciaországban, ahova turista be ne tegye a lábát.
A no-go körzeteknek, városrészeknek pedig közel kilencven százaléka afrikai és ázsiai muszlim bevándorlók által lakott. Csak Franciaországban 5, azaz ötmillió ember él ezeken a területeken.
Az e körzetekben felnövő fiatalok immár harmadik generációjának szinte semmi köze nincs a többségi francia, svéd, dán, vagy éppen angol, holland, vagy flamand-vallon hétköznapokhoz.
(...)
E no-go területek teljes devianciáit, totális integrálatlanságát, szubkulturális létét, és a többségi társadalomra óriási biztonsági kockázatot jelentő voltát a liberális PC – legyen az bár szociáldemokrata, vagy kereszténydemokrata színezékkel leöntve – mindig csak leplezte, mindig csak verbálisan pacifikálta, mindig elhazudta valós arcát és természetét. Sőt, ennek meglétét a fránya többségi társadalom kirekesztésével, és nem a sajátos muszlim vallási és sajátos rassz- és kultúrabeli kötődésekkel magyarázta.
(...)
E bősz ballibek szinte arra az álláspontra jutottak Theo van Gogh holland filmrendező 2004 őszi meggyilkolása kapcsán, hogy hát persze elítéljük e gyilkosságot, de igazából miért hívta ki Van Gogh maga ellen a muszlimok haragját? Kellett neki kritizálni az egyre csak Európába áradó iszlamista közösséget, a saría, az iszlám törvénykezés térhódítását a no-go területeken.
(...)
De a nagy liberálisok akkor sem gondolták úgy, hogy itt valami nagy baj közeleg, hogy itt valamit nagyon gyorsan máshogy kell csinálni a nagy büdös liberális integrációs programokban, amikor 2006-ban a kelet-londoni Leytonstone-ban John Reid belügyminisztertől azt kérdezték dühödten, hogy: »Hogy merészel muszlim területre lépni?«
Londonban? Az angol belügyminiszter? Hogy merészel saját hazájának fővárosában muszlim területre lépni?
Szép?!? (...)
Az elmebeteg európai liberalizmus miért nem ez ellen szólal és szólalt fel, és miért falazott, hazudott, és szolgáltatta ki saját társadalmait, nemzeteit ennek a gyökeresen eltérő civilizációs közösségnek?
(...)
És ezek után ugyanezek a liberálisok akarnának muszlim népvándorlókat millió-szám kvóta szerint szétosztani?
Na, nem!
Inkább ezeket a liberális politikusokat kellene kvóta szerint szétosztanunk Európa „no-go” zónáiba. Talán az első hét után megértenék – ha túlélnék – hogy miről beszélünk mi, a kvóták ellenzői és a muszlim népvándorlás azonnali megállítását szorgalmazók.”
(A teljes írás a Demokrata aktuális lapszámában olvasható.)