A Lett este és lett reggel nem mozgalmas könyv, nem „ellenálló regény”, ahol a németekkel szemben álló erőké a főszerep. Nem is elsősorban „holokauszt regény” – ugyanakkor nyilván felbukkannak az ilyenkor megkerülhetetlen kérdések.
„A Lett este és lett reggel nem mozgalmas könyv, nem »ellenálló regény«, ahol a németekkel szemben álló erőké a főszerep. Nem is elsősorban »holokauszt regény« – ugyanakkor nyilván felbukkannak az ilyenkor megkerülhetetlen kérdések –, ugyanis a legyilkolt milliókról sem együtt érzőn beszél. Persze nem arról van szó, hogy a borzalmak ábrázolásával nem foglal állást, épp ellenkezőleg – elég csak fellapozni a hatalmas lágerváros vízióját taglaló fejezetet. Csupán arról van szó, hogy a főszereplő – aki egyben a narrátor is – érthető okokból nem fog rokonszenvet érezni a zsidók, szlávok és más, »alsóbbrendűnek« tekintett »elemek« iránt. Ez számomra végtelenül hitelessé tette a figurát, hiszen olyasvalakiről beszélünk, aki gyerekkorától kezdve olyan közegben nőtt fel, ahol a náci eszmék számítottak normának, hiányzott az ellenpólus, az a szemlélet, ami megmutatta, hogy hiába rendelkezik valaki mérhetetlen hatalommal, nem tehet meg mindent másokkal. Mert ebben a világban a főhős bizony akármit megtehet, felnőttkorára szinte teljhatalommal rendelkezik a fél világot uraló Birodalomban.
Viszont éppen ezért jelentett hatalmas törést és nagy csalódást is számomra, amikor a könyv legvégén, egy hosszú, Karol Wojtylával – a mi világunk II. János Pál pápájával – folytatott eszmecsere után öregkorára »megtér«. Ugyanis hiába olvassuk végig a beszélgetést, és hiába kapjuk azt magyarázatul, hogy a kereszténység ereje legyűrte a Gonoszság erejét, éppen azok a részek maradtak ki a könyvből, amik bemutatták volna, hogyan jut el egy mélyen nemzetiszocialista érzelmű valaki – Wojtyla szavaival élve a leggonoszabb ember a Birodalomban – a megtérésig. Hiteltelenné válik az egész karakterfejlődés, az egész regényre nézve zavaró ez a hiány. Különösen azért, mert lényegtelenebb dolgokra több oldalt szán a szerző, illetve Arme »teológiája« – vagyis hogy a jelen a teremtés új aktusa, két világváltozat közti idő, a »lett este és lett reggel« állapota, amikor Isten részlegesen meg is szűnik, éppen ezért az erkölcsi törvények figyelmen kívül hagyhatóak – akár olyan erőssé is válhat, mint a krisztusi világkép.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
