Idén nem történt olyan változás, amitől remélhetnénk például az aggasztó méreteket öltő kivándorlás megfordítását, az uniós forrásoktól függő gazdaság egészségesebb szerkezetűvé válását vagy az egészségügy konszolidálását.
„A menekülthullám véget vetett a Fidesz kétségbeesett témakeresésének – drogteszt, halálbüntetés stb. –, amivel korábban megpróbálta visszaszerezni a kezdeményezést. Az elterelés a határokon belül is működött: a háttérbe kerültek azok az ügyek, amelyek tavaly ősz óta rombolták a kormány megítélését. A vasárnapi boltzár vagy a korrupciógyanús esetek helyett mindenki a bevándorlásról beszélt. A szakpolitikai témákra, a valódi kormányzásra kevesebb figyelem összpontosult; nagyobb baj, hogy olyan nagyon nem is volt mire figyelni. Idén nem történt olyan változás, amitől remélhetnénk például az aggasztó méreteket öltő kivándorlás megfordítását, az uniós forrásoktól függő gazdaság egészségesebb szerkezetűvé válását vagy az egészségügy konszolidálását. Az év végén bejelentett áfacsökkentés és a gyermekvállalást ösztönző otthonteremtési kedvezmények hosszú távú kedvező hatásaiban ugyanakkor érdemes bizakodnunk.
A migrációs válság alkalmat biztosított a miniszterelnöknek arra is, hogy hazai ellenfél híján az európai színtérre koncentráljon, a fogatlan oroszlánná vált Gyurcsány Ferenc helyét Angela Merkel foglalta el a Fidesz célkeresztjében. Más lépték, más színvonal, más kihívás. Orbán Viktor a menekültkérdés kezelésében (is) bizonytalan Brüsszel ostorozójaként az unió megújítójának szerepére pályázik. Hogy ez hosszabb távon jót tesz-e Magyarországnak, az ma még nem tudható.
Az ellenzék 2015-ben egy lépéssel sem került közelebb ahhoz, hogy esélyes kihívója legyen a kormánypártoknak. A Jobbik a felmérések szerint az év elején megközelítette a Fideszt, ám a menekülthullám ismét távolra sodorta a váltópárti erő pozíciójától. Ám azt, hogy a néppártosodás stratégiája zsákutca-e, csak később lehet megítélni. A széttagolt baloldal rosszabb évet zár, mint tavaly, ami figyelemre méltó »teljesítmény«. Az újratervezés nem odázható tovább, mondhatnánk, de hát ez igaz volt már 2010-ben is.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
