Egy budapesti templomnál látták utoljára, egy szír börtönből került elő az amerikai férfi
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Leon Hadar megpróbálja felvázolni az alternatívát a hidegháború után. Szerinte az Egyesült Államok új Közel-Kelet stratégiájának a „konstruktív be nem avatkozásnak” kell lennie.
„Leon Hadar úgy látja, hogy az iraki kivonulásnak és a közel-keleti amerikai jelenlét csökkentésének csakis akkor van értelme, ha az egy új amerikai stratégiával párosul. Szerinte tudtára kell adni a térség hatalmainak: az USA ezentúl nem lesz ott, hogy helyreállítsa a hatalmi egyensúlyt. Amerika szövetségeseit pedig bátorítani kell, hogy védjék meg a saját érdekeiket egy olyan térségben, amely végső sorban mégis csak stratégiailag az ő szomszédságuk fekszik.
Akik szerint Európának nincsen meg sem a diplomáciai befolyása, sem a katonai erejük a közel-keleti eseményeket befolyásolni, azok elvetik ezeket az érveket. Szerintük csakis Amerikának vannak meg a forrásai, hogy elvégezze a munkát a Közel-Keleten. Hadar szerint ezek az ellenérvek csak arra az ördögi körre mutatnak rá, amely azzal jött létre, hogy Washington megengedte az európai államok potyautasságát. Azzal, hogy Amerika mindig elvégzi a munkát, az európaiak nincsenek hadseregfejlesztésre kényszerítve, sem pedig arra, hogy jobban figyeljenek az érdekeikre a Közel-Keleten. Ez a folyamat azonban az USA-t továbbra is beavatkozásra kényszeríti. (…)
A szerző szerint észre kell venni, hogy az ISIS nem a Szovjetunió és nem Szaddám Irakja. Franciaország Németország segítségével, Oroszországgal és a regionális hatalmakkal (mint Irán, Törökország és Szaúd-Arábia) kooperálva könnyedén el tudná pusztítani az Iszlám Állam erőit a Levantéban és Mezopotámiában. Ez több tízezer európai katona bevetését jelentené a régióban, és több mint valószínű, hogy sok áldozattal járna. Hadar Micheal Shurkin katonai szakértőt idézi: szerinte megeshet, hogy a franciák esetleg nem tudják legyőzni az ISIS-t. A francia katonai történelem alapján azonban bármit is csinálnak a franciák a mostani légicsapások mellett, biztosan megfelelő módon teszik azt és mindenképp előre gondolkoznak. Lehet, hogy a franciák csendben cselekszenek, annyira csendben, hogy észre se vesszük. Az azonban biztos: ha a franciák elszántak, hogy valakire csapást mérjenek, azt meg is fogják tenni.”