Nincs igazán fókuszban az informatika

„Portfolio: A múltad alapján egy kicsit pikáns kérdéssel kezdeném. Szerinted jól érzi ez a kormány, hogy a világ milyen irányba halad az informatika területén?

Kóka János: Szerintem nincs igazán fókuszban az informatika, a high-tech digitalizáció üzenetei nem találnak célba ennél a kormánynál. Az NFM és az NGM is keveset foglalkozik informatikával, talán a Miniszterelnökség a leginkább illetékes ebben, de nem hiszem, hogy Lázár Jánosnak az 50 legfontosabb problémája között volna az informatika fejlesztése. (…)

Portfolio: Korábban szó volt arról, hogy Budapest startup főváros is lehetne, és nemrég érkezett a hír az Internetkon eredményeképpen, hogy a startup cégek befektetői adókedvezményt kaphatnak. Ezt hogyan értékeled?

Kóka János: Az Internetkont egy olyan kommunikációs menekülőpályának látom, ahol a kormány beleragadt egy internetellenes pozícióba az internetadó formálisan és strukturálisan is elhibázott bejelentése miatt. Ezt követően kellett valami, amivel átkeretezik ezt a problémát. Az internet gátjából az internet őrévé igyekszik transzformálni a kormány imidzsét, de ennek ma a gazdaságpolitikai jelentősége szerény.

Budapest nem lesz startup főváros, mert ezért a címért nagyon éles a verseny. Olyan játékosok vannak ebben a versenyben, mint San Francisco, szélesebb értelemben a Szilícium-völgy, New York, Atlanta, Boston, London, Berlin, Tel-Aviv, Szingapúr, Hongkong, Tokió. De attól, hogy nem lehetünk startup főváros, a hátrányunkat még ledolgozhatjuk. Ehhez lenne szükség az innováció támogatására, valamint egy hatékony tőkepiacra. Az inkubáció, az exportfejlesztési intézményrendszer nagyon sok eleme a kereskedőházaktól a gazdaságdiplomáciai eszközökig szintén segíthet ebben. Illetve a nem tőke típusú finanszírozási formákkal, exporthitellel, az exporthitel-garanciával, faktoringgal a likviditáshiánnyal küzdő, jellemzően pár 10 fős tudásgazdag cégeket lehetne segíteni.

Úgy látom, hogy Magyarországon a régi, más célrendszerre beállt intézmények átállítása még csak részben történt meg. A diplomácia gazdaságközpontúvá történő átalakításában jelentős eredményeket ért el a külügyminiszter. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a keleti nyitás szerintem nem csak egy szlogen, hanem annak felismerése, hogy egy elképesztően kompetitív Egyesült Államokkal, egy lassan változó és lassan növekvő Nyugat-Európával vagy egy alapvetően kicsi és fregmentált Kelet-Közép-Európával szemben a keleti piacok egyszerre jelentik a tömeget, a növekedést, a keresletet és a stabilitást.”