A paksi bővítés körüli hercehurca miatt tanulságos lenne tudni, hogyan állunk most e tekintetben idehaza.
„A paksi bővítés körüli hercehurca miatt tanulságos lenne tudni, hogyan állunk most e tekintetben idehaza. Mert az biztos, hogy volt idő, nem is olyan régen, amikor Magyarországon tényleg sokan bíztak a nukleárisenergia-termelésben. A kérdőívek némiképp csalókák voltak ugyan, amikor a »Fontosnak tartja-e, hogy Magyarország áramszükségletének minél nagyobb hányadát állítsák elő belföldön?« kérdést rendre az követte, hogy »Tudja-e, hogy Magyarország áramtermelésének negyven százalékát Paks adja?«, de felmérésektől függetlenül is érződött: többségünkben nem idegenkedünk az atomerőmű működésétől, és egy új beruházástól sem. Tartok tőle, hogy ez mostanra megváltozott. És téved, aki azt hiszi, hogy ez »nemtelen« politikusok és »hozzá nem értő« környezetvédők esetleges támadásainak következménye. Nem, ez a tender nélküli beruházási megállapodás, majd a dokumentumok harmincévnyi titkosításának tudható be. Ugyanis józan ésszel egyik sem magyarázható.
A teljes titkosítás feleslegességét támasztják alá azok a dokumentumok is, amelyet Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra a minap Paks II.-vel összefüggésben. A 200 oldalnyi anyagból, amelyet az Európai Bizottság (EB) adott át Jávornak, felmerül jó néhány olyan kérdés, amely tisztázásra szorul az EB szerint. Ilyen például a kiégett fűtőelemek sorsa, amelyeket nem fognak visszaszállítani Oroszországba, hanem az erőmű területén maradnak mindaddig, amíg el nem készül a Mecsekbe tervezett végleges lerakó, ám erre a forgatókönyvre nem érvényes a beruházás környezetvédelmi engedélye. Kiderül a papírokból, ha nem használjuk fel menetrend szerint az orosz hitelt, annak bizony költsége lesz. Az EB kételkedik a megtérülési mutatókkal kapcsolatban is. Felvetik például, mi történik majd akkor, ha az áram piaci ára alatta marad a kormány által vártnak. Szóval nyilvánosságra került pár fontos részletkérdés, ám a Jávor által közzétett anyagban semmi olyan nincsen, amelyet ne lehetett, sőt ne kellett volna részletesen megbeszélni a magyar társadalommal. Igaz, vannak a dokumentumokban kitakart részletek, de ez így akkor is végtelenül kínos.”
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Magyarország lépései a finanszírozás feloldására „nem egészen olyanok, amilyeneket reméltünk”, mondta Piotr Serafin uniós költségvetési biztos. Megérkezett a kormány reakciója!
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
