„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Ezen a téren volna mit tenni, ha a női princípium teljesebb megélése a cél. Egyébként szerintem felesleges a nők munkavállalását előhozni. Az egykori paraszti kultúrában is dolgoztak a nők. Interjú.
„Annak idején ráébredt, hogy nem találja a népzene helyét az elektronikus zenében.
Sem a népzene helyét, sem a saját helyemet nem találtam meg ebben a zenei közegben. Talán azért is, mert kevéssé vagyok „modern ember”. Inkább a magyar paraszti hagyomány fontos nekem, ezért is éreztem magam jobban a népzenei közegben. Viszont ma már jobban megértem az Anima Sound System művészi céljait. Feszegeti a határokat, próbál mindig új utakat keresni. (...)
Az anyaság milyen viszonyban áll a szakmai-művészi önmegvalósítással?
Ha hosszú ideig csak az egyik területre koncentrálok, akkor előbb-utóbb elfogy az erőm, és azon az egy területen sem tudok eleget adni. Ha olyan szélsőséges helyzetbe kerülnék, hogy választanom kellene, az anyaságot választanám. De szerencsére nincs ilyen helyzet. Amíg a gyerekek egészen kicsik voltak, nyilván vissza kellett vennünk a tempóból. Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben nem jelent meg új lemezünk az etNoéval. Be kell vallanom, hogy már nagyon feszít az alkotás vágya. Sok dédelgetett tervem van, így egy gyermekeknek szóló újabb lemez is. Titoktok lesz a címe, amit Szabó T. Anna soraiból kölcsönöztem. Őt kértem fel a nyitóvers megírására. (...)
Mostanában egyre többen érzik úgy, hogy nekik kell felvilágosítani a nőket, hogy gondolkodjanak önmagukról. Azok, akik ezt feladatuknak érzik, jellemzően férfiak. Nőként mit lehet erre mondani?
A szülés témaköre a válaszom. Egy nő számára a gyermekvállalás, a szülés a teljesség csodája. A mai magyar orvosi szemlélet – amelynek kialakításában lényeges, hogy a szülészorvosok többsége férfi – tökéletesen figyelmen kívül hagyja ezt a tényt, s óriási fájdalmakat, visszahozhatatlan veszteségeket okoz a nőknek. Ezen a téren volna mit tenni, ha a női princípium teljesebb megélése a cél. Egyébként szerintem felesleges a nők munkavállalását előhozni. Az egykori paraszti kultúrában is dolgoztak a nők. Hat hét volt a gyermekágy, aztán mentek vissza a földekre, sokszor vitték a babát is. A nemes asszonyok viszont nem dolgoztak, mégsem szoptatták a gyermekeiket. Biztosan vannak olyan hivatások, amelyek nehezebben összeegyeztethetőek az anyaszereppel, de ki mondhatná meg egyáltalán, hogy ki a jó anya?”