Maguknak árusítják ki az országunk földjét

„A régi és az új oligarchák játszmájában is fordulatos küzdelem zajlik termőföldfronton. Orbán jó barátjának, a felcsúti polgármesternek a bérelt földjei kalapács alá kerülnek minimum 1,6 milliárd forintért. Akárcsak a Simicska-Nyerges csoport dunántúli földjei, amelyeket elsőként hirdettek meg. A NER-rel szembe fordult oligarchának milliárdokat kell virítania, ha meg akarja tartani a pozícióit az agrárpiacon, az egyre terebélyesebb média portfólió mellett. A magyar agrárium legerősebb cápája, Csányi Sándor által bérelt állami földeket viszont nem viszi árverésre az NFA. A világ elitjébe tartozó bankár a KITE idei megvásárlásával megkerülhetetlen tényező lett  az agrárpiacon is a Bonafarm csoporttal. Bérelt földjei állami kézben tartásával nem akarja tovább növelni az OTP vezér erejét Orbán.

Hiába bújik a kormányzati kommunikáció a gazdák mögé, egy vidéki kisebb gazdának esélye sincs a liciteken a tőkeerővel szemben úgy, hogy egy hónapja tudta meg, hogy lehet tízmilliókért licitálni. A földvagyon koncentrációjának a felgyorsulásával a vidék lecsúszása is egyre nagyobb mértékben valósul meg. Az állami földvagyon nélkül egyre távolabb kerül az élelmiszer-önrendelkezés célja. Az állami föld lehetne az alapja annak, hogy értelmesebb közmunka program alakul ki vidéken, és nem kell nyomorogni. A fiatal gazdálkodni vágyók állami földbérlet nélkül nehezen tudnánk belépni akár a helyi piacra is. Ha a helyi narancsos döbrögikkel jó kapcsolatot ápoló nagygazdáké lesz a földek túlnyomó része, akkor állandósul az egzisztenciális függés a falvakban. A politikai befolyás megtartásához elég, ha a módosabb hangadók nem elégedetlenkednek, mert részesültek az állami földekből. A többiek meg vidéken majd mehetnek dolgozni zsellérként napszámba az újdonsült földesúrhoz, vagy marad a közmunka kilátástalansága. Így kerül szembe pár ezer tőkeerős ember érdeke, az ország érdekével.”