Nyilván nem én vagyok a legmegfelelőbb ember arra, hogy erről írjak, de szerintem egészen elképesztő, hogy az utóbbi években hány olyan teljesen értelmezhetetlen szar került a mozikba, amitől a közönség és a kritikusok elájultak.
„Nekem eléggé sekélyes a filmes ízlésem, rajongok a Marvel filmekért, több Adam Sandler filmet is szeretek meg ilyenek, szóval nyilván nem én vagyok a legmegfelelőbb ember arra, hogy erről írjak, de szerintem egészen elképesztő, hogy az utóbbi években hány olyan teljesen értelmezhetetlen szar került a mozikba, amitől a közönség és a kritikusok elájultak. Most az egy dolog, hogy a The Wolf of Wall Street egyetlen kicsit is értékelhető dolga Leo volt (pedig én Jonnah Hillt is imádom, de ebben a filmben simán szar volt a legtöbbször, persze nem rajta múlott ennyire sablonos karaktert nála jobbak se tudnának élővé tenni), de az, hogy az emberek frankón beszopták a Gravityt vagy az Interstellart, tényleg dühítő (mondjuk ez utóbbi esetében enyhítő körülmény, hogy a film nagyobbik része jó, csak amikor Nolan M. Shamalayant megszégyenítő ostoba csavart basz a végére, meg valami gügyögést arról, hogy a szeretet ereje meg hasonlók, akkor megbaszódik az egész). Mondjuk eleve ezért próbálom kerülni ezeket a filmeket, mert az esetek jelentős részében messze nem érnek fel a hájphoz, néha pedig egyenesen szarok. Akkor már inkább az aktuális Marvel, ott pontosan tudom, hogy mit várjak. (Külön posztot érdemelnének egyébként azok a modern »sci-fik« is, amik leginkább akciófilmek és annak sem mindig túl jók, mert ezek még néha szórakoztatóak is - pl. az Edge of Tomorrow -, de azért messze nem olyan jók, mint amilyenek lehetnének.)”