Váratlan fordulat: már a The New York Times is a magyar álláspontot képviseli
Az államok között nincs összehangolt, alapos megfigyelés.
A szikhek a muszlimok kebelére borulnak, és együtt tolják be a kerekesszékest a kormányülésre, ahol a meleg még nyíltabbá válik, az ateisták felolvasnak Dawkins-ból, a rákos beszámol a legújabb leleteiről, majd mindenki meghallgatja a geek előterjesztését a bálnák védelmében.
„Ennyit erről. A kormányzás helyét átvette Hajdú Péter-mintájú identitásszakszervezeti populizmus. Kit érdekel, lesz-e kormányzás, amikor 1) minden létező és eddig nem létezett kisebbség tárcához juthat, és 2) a politika végre felváltható a technokráciával? Remélem, a minisztériumi büfék is ingyenesek, és mindenki nagyon high up lesz, amikor mind a harmincan találkoznak: a szikhek a muszlimok kebelére borulnak, és együtt tolják be a kerekesszékest a kormányülésre, ahol a meleg még nyíltabbá válik, az ateisták felolvasnak Dawkins-ból, a rákos beszámol a legújabb leleteiről, majd mindenki meghallgatja a geek előterjesztését a bálnák védelmében -- remélhetőleg saját anyanyelvi tolmácsok útján.
Az meg éppen nem érdekel senkit, hogy Észak-Amerika mindkét liberális demokráciájában egymás között adják/veszik a a (miniszter)elnöki pozíciókat a politikusdinasztiák. Mi is volt a liberalizmus lényege, emlékszik még valaki? Nem az, hogy szabadság van, és a kormány még csak hozzá sem szagolhat az identitásunkhoz, mert semmi köze hozzá se pro, se kontra? Erre itt kínos precizitással kormányzati rangra emelkedik minden, ami NEM semleges, sőt még csak nem is POLITIKAI -- inkább afféle identitásgenetikai labor, kb. tenyészet. Amelyben egyes családoknak az elnöki szerep jut. De hát ez is csak egy kisebbség, mint a vakok és a Nobel-díjasok, nem? A lényeg azonban mégis ez: mindez a liberálisok teljes beleegyezésével és eksztatikus örömére zajlik. Hm.”