Bell és a korrupció

„Colleen Bell mostanra berendezkedett amerikai nagykövetként tartott kioktatást a korrupció elleni harc hiánya miatt a Corvinus egyetemen a napokban. (Korábban az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciáján is megtette ugyanezt.) Megszokni lehet ugyan, elfogadni viszont nem Washington »baráti« intéseit. Amerikai szemmel érthető a nagykövet érdekvédő tevékenysége egy oroszokkal kokettáló szövetséges országban, de mi maradunk régi beidegződésünknél, magyarként jogos felháborodással szemléljük a beszólásokat, hiszen az egyetlen szövetségesi szerződésben sincs rögzítve, hogy a nagyobb és erősebb testvérnek kötelessége tanítgatni, alkalomadtán lenézően korholni a kis öcsikét. Különösen zavaró, hogy Gyurcsány Ferenc szép emlékű regnálása idején mély csend honolt a Szabadság téri külképviselet háza táján a balliberális hatalomhoz kötődő demokráciaellenes és korrupciós ügyek felgöngyölítésének elmaradásakor.

De a sértettségen túl az alapkérdés mégis az, miért ad az Orbán-kormány okot egy amerikai nagykövetnek arra, hogy időről időre felemlegesse a hatalom körüli korrupció eltussolását? A magát diplomatává finanszírozó producer megjegyzésein túllépve, nem lenne-e végre itt az ideje a korrupciós ügyek feltárásának? Ha csak annyit mondunk, hogy trafik, föld és kaszinó, ugye mindenki érti, miről beszélünk? A fideszes törzsszavazóktól kezdve a konzervatívként jobb híján a kormánypártot támogatókon át egészen a politikai kiábrándultakig, illetve a harcos ellenzékiekig kevesen vannak, akik baráti politizálgatások közben ne konstatálnák a nyilvánvaló mutyizás rendszerszintű létezését.

Ezeket a majd mindenkit irritáló ügyeket nem lehet a végtelenségig szőnyeg alá söpörni a menekültkérdéssel vagy csupán a gonosz Washington ármánykodásának szajkózásával.”