„A mesterséges műszív sok ember életét mentheti meg. A szívbeültetés viszont komplikált műtét, magas a mortalitása és kevés a donor hozzá. A mesterséges szívek fejlesztése így igen fontos terület, a legnagyobb kihívást a szívverés működésének utánzása, a külső szivattyúk megtervezése és a hosszú működtetés biztosítása okozta eddig. Mivel az ember szívizma az egyik legerősebb és legtartósabb izom a testben, ennek a replikának az elkészítése igen nagy kihívást ad még ma is a mérnökök számára.
A Cornell Egyetem új forradalmi fejlesztése nemcsak azért újdonság ezen a téren, mert habszivacsot használtak fel hozzá, hanem az eddigi műszíveknél sokkal nagyobb mennyiségű vért is tud továbbítani működése során. Kifejlesztéséhez a "lágy robotikát" is igénybe kellett venni (ebben nem merev fémekkel, hanem hajlékony és amorf és emberi szövetekhez hasonlatos anyagokat is igénybe vesznek a fejlesztés során), a műszív is így rugalmas szilikonból készült (emberi szövetet utánoz). Külső szivattyút használnak a működtetéséhez,de csak ez készült orosi fémből, így nem léphet kapcsolatba és nem fertőzheti a szöveteket. Maga a könnyű habszivacs test műanyaggal van szigetelve, így nem szivároghat működése közben sem.”