Kína összességében is egy súlycsoport az USA-val, de egyes területeken messze elöl jár
Lehet Kínát szankcionálni, de vissza fognak ütni, úgy, hogy az fájjon.
A ciki nem az, hogy egy ilyen non-papert kapott a magyar kormány, hanem hogy az égegyadta világon semmit nem fogadott meg a jogos elvárások közül.
„A szebb napokat is megélt Mandiner hozott nyilvánosságra egy non-paper dokumentumot, amelyet állítólag tavaly adott át a magyar kormánynak egy amerikai tisztségviselő, még a kitiltási botrány közben. A non-paper dokumentum (amelynek lényege, hogy nem diplomáciai követelés, hanem a »mi így csinálnánk a helyetekben«-papír) a Mandiner szerint bizonyíték az USA nyomásgyakorlására, a túlspurizott Magyar Idők szerkesztősége szerint pedig bizonyíték az Orbán elleni puccsra. Szerény véleményem szerint inkább egy olyan követeléslista, melynek nagy részét a magyar állampolgárok többsége megszavazná egy népszavazáson.
Persze ha az egész úgy van eladva, hogy TÁMADÁS a magyar kormány ellen, akkor lehet szabadságharcolni, de azért érdemes tisztában lenni a valósággal. Az elmúlt 50 évben láttuk néhányszor, milyen, ha az USA meg akar buktatni egy kormányt, és azt nem non-paper papírokkal teszik. Márpedig az azóta eltelt időszakban nem nagyon láthattuk nyomát annak, hogy kibontakozott volna a hihetetlen összeesküvés. Éppen Simicska és Vajna veszekszik a TV2-ért, nem valami ellenzéki szereplő, kormányzati újságok sora nyílik, nincs értelmes ellenzéki párt számottevő támogatottsággal, a civil szervezeteknek kilóg a gatyájukból a seggük, az MSZP éppen eladja pártvagyonát, hogy tartozásait rendezze. Nem úgy nézünk ki, mint amikor az USA éppen puccsot hajt végre. Ezért érdemesebb inkább arról beszélni, mit kért az amerikai kormány, tehát milyen hiányosságokat kért számon Orbánékon. (...)
A ciki nem az, hogy egy ilyen non-papert kapott a magyar kormány, hanem hogy az égegyadta világon semmit nem fogadott meg a jogos elvárások közül. Pedig ha erre a 27 pontra igen vagy nem választ kéne kérni a magyar állampolgároktól, attól tartunk, simán rávágná az elsöprő többségük, hogy igen.
Azt pedig lehet mondani, hogy ez a 27 pont nyomásgyakorlás, ellenben nem beavatkozás egy másik ország belügyeibe. Körülbelül pont az a szituáció, mint amikor Szijjártó berendeli az ilyen-olyan nagykövetet, és elmondja neki, mit kifogásol a magyar kormány az adott ország politikájában.”