„A világháló terjedésével karöltve, az ott történő személyiségi jogi jogsértések száma folyamatosan nő, az információs társadalom rohamos fejlődése ugyanakkor jelentős veszélyeket rejt a magánszférára nézve. A közlési technológiák fejlődése ütemesebb mértékű annál, semhogy a korlátozási technikák lépést tarthatnának velük. Napjainkra a média, az internet válik vagy már vált is a viták, eszmecserék és információáramlás meghatározó fórumává, ahol fontos, hogy az egyének szükségszerűtlen korlátozásoktól mentesen fejezhessék ki álláspontjaikat, és véleménynyilvánítási autonómiájuk kiteljesedhessen. A magyar joggyakorlatban éles vízválasztóul szolgált, és heves tiltakozást váltott ki az Alkotmánybíróság 19/2014.(V.30.) számú határozata, amely gyökeresen változtatott a 2014. előtti felelősségi megítélésen. Az ítélet nagyban hasonlít a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Delfi AS kontra Észtország ügyben hozott döntéséhez ám ez utóbbi egyelőre lezáratlanul a Nagykamara előtt vár egy remélhetőleg új és igazságos megoldásra. (…)
A határozat aránytalanul nagy terhet ró a portálokra, a folytonos monitorozás helyett opcióként a kommentelés ellehetelenülését, vagy közösségi média platformjára (például a Facebookra) történő kiszervezést kényszeríti ki. Ez utóbbira érdekes módon úgy adódik lehetőség, hogy a Bíróság a közösségi oldalakat és blogszolgáltatásokat kiveszi szabályozása alól, ugyanis ezen site-okat szerkesztetlennek titulálja.