Táviratok Berlinből

A felsorolás folytatható volna. Budapest hónapokig tartó ostromában a polgári lakosság szenvedései még világháborús mércével is rettenetesek voltak. A szocialista hordák a budapetieket arra kényszerítették, hogy a tűzvonalban vontassák előre az ágyúkat és a muníciót. Az utcán heverő lótetemek sokak életben maradását jelentették, voltak akik a lócitromból válogatták ki a még használható gabonamagvakat. A csikorgó hidegben az óvóhelyeken étlen-szomjan didergő emberekre a "felszabadulás" után a kifosztás, a megerőszakolás várt. A korábbi rémhírek eltörpültek a valóság borzalmai mellett. (A kegyetlenkedésben élen jártak a kaukázusi és közép-ázsai származású, mohamedán gyökerű felszabadítók.) Viszonzásul a magyar főváros a Szabadság-téri obeliszkkel és a gellérthegyi győzelmi emlékművel fejezi ki örök háláját. Miért ragaszkodott Hitler a főváros végsőkig való védelméhez, a házról-házra folyó közelharchoz? Az egyik okot az építészet szolgáltatja. Az a bomba, ami egy észak-német város egész házsorát tarolta le, az Budapesten - a délebbi országok eltérő építkezési hagyományoknak köszönhetően - "csak" súlyosan rongálta meg épületet és közelharcra még alkalmas maradt. A másik ok, ami e napokban megdöbbentően időszerű. Minél tovább folynak a harcok Budapesten és Magyarországon, annál később éri el a front a Führer szülőföldjét, Ausztriát. (Bécs elfoglalása 6 napig tartott; Budapesté - télen - 100 napnál is tovább.) A közismert tömör megfogalmazás szerint: "Budapest ostroma = Bécs védelme"

Találó! :-)

Fotonnak üzenem,hogy ne erölködjön, ki van nálam ixelve. Amiről tájékoztattam is tegnap előtt.

Sokra megyünk a nagyraértékeléssel. Már most bűnös nép vagyunk a menekültek ügyében is.