Kedves jobboldali publicista barátaim és felebarátaim!

„Kedves jobboldali publicista barátaim és felebarátaim!

Egy szükséghelyzet kezelése nem ideológiai futamokat, hanem konkrét lépéseket kíván. Ezeket a konkrét lépéseket Magyarországon nem az állam, hanem teljesen önként, bármiféle szervezeti háttér nélküli, politikailag vegyes véleményű emberek tették meg és teszik meg naponta. Olyan feladatokról beszélek, amelyek állami feladatok. Értem én, hogy ne bátorítsuk a világ migránsait, hogy Magyarországra jöjjenek, EZÉRT bánjuk velük állat módjára. Csakhogy ami a jelen helyzetet illeti, ha állat módjára bánunk velük, nem meglepő módon nem fognak kooperálni. Egy jogtisztelő jobboldali nem kívánhat mást, mint hogy a migránsok békésen kooperáljanak. Ezért nem tehet mást, mint hogy követelje, hogy az állam teljesítse kötelességeit, vagy ha már nem teszi, támogassa a civileket (amelyek még csak nem is szervezetek!) az ÁLLAMI feladatok ellátásában. Nem ismerek olyan konzervatív gondolkodót, aki ne támaszkodna a természetjogra (amelynek része az emberiesség), vagy a problémamegoldó állam elképzelésére. Nem az orrotok alá kívánom dörgölni, mert nem tehettek róla személy szerint, de a magyar állam semmiben nem felel meg a konzervativizmus eszméinek. A ti felelősségetek is azonban, hogy ezt kimondjátok, mert ENGEM nem fog meghallani a kormány, miért is tenné. De TITEKET meghall, Titeket meghallanak a Fidesz támogatói is. Az a tény, hogy civilek látják el az állam feladatait, az állam szegénységi bizonyítványa. Egyetlen civil sem kíván több százezer migránst elhelyezni Magyarországon. Amit a civilek kívánnak, az csak annyi, hogy a magyarság – ha már a magyar állam nem teszi – teljesítse emberiességi, vagyis az isteni és természeti törvények által előírt kötelességét. Az államrezon természetesen fontos, ezt sem vonja kétségbe senki. De az az állam, ahol az államrezon FONTOSABB, mint az isteni és természeti törvény, nem tarthat igényt arra, hogy erkölcsi megállapításokat tegyen, hogy bármilyen módon erkölcsről nyilatkozzék. Vagy-vagy. Különösen figyelmébe ajánlom ezt Lánczi András, Fricz Tamás kollégáknak és a Mandiner munkatársainak, például Stumpf Andrásnak.”