Homokszemről homokszemre: egy optimista baloldali jövőképe

Udvarhelyi Tessza! -Tessza-tosza gondolat-nélküliségek, képzelgések. "...az ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz..." -Megtanulta és fantáziátlan szolgalelkűséggel, szépen felmondta az avult, liberós leckét. -Ijesztő, hogy szentül megvan győződve, milyen okos. Szülei kritikátlan, dogmatizmusát is megemlíti. De, annyi esze nincs, hogy észrevegye ezt ő is megörökölte. Annyi különbséggel, hogy ő kissé másként dogmatikus, baloldali. (A teljes cikkből ez is kiderül.) -Az egész, kizárólag frázispufogtatás. Pl. "...részt vehessünk ebben a tanulási-tanítási folyamatban és alulról építsük fel a demokráciát..." -Istenem, szó szerint fájt, a sok tömény ostobaság. Ugyanúgy, mint amikor testi fogyatékost látok. Ez is hasonló, ez bizony; szellemi rokkantság. -Írja; "...alulról építsük..." Ez egy (tudatalatti) jó ötlet. Ha; "alulról" kellően el lenne látva, akkor eszébe sem jutna, ennyi sületlenség. Jó szívvel ajánlom, működik. Érti ugye? Bár fogadni, nem mernék rá.

Nos, ha így néznek ki egy optimista baloldali gondolatai, akkor én pesszimista vagyok a baloldal jövőjével kapcsolatban (és ettől roppantul boldog). Ezt még elcsócsálgathatja 10-15 évig, aztán két dolog következhet: 1. jönnek a gyerekek, az anyai és háziasszonyi gondok, és ezek összeegyeztetése a karrierrel + válások a megfelelő perpatvarral. 2. elmagányosodás, elzüllés, alkoholizmus. Tesszának mindkét esetben minden politikai problémája meg fog oldódni (vagy egyszerűen elfeledkezik róluk)... Ceterum censeo: a zöldhatáron a kerítés nem elég. Tűzparancsot kiadni, golyószórót, napalmot, harci gázt bevetni!

Az utolsó mondatot olvassa el mindenki, idézet jő: "Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. Nem. Nem. Őrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk jobban a tempót. Ez a helyzet. Közben meg meg kell állapodni még a szabad demokratákkal, mert még miniszteri problémák… ismeritek. Nézzétek! A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni – segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kib…ott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni(?), azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk. Az első nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebből még idén kiigazítás legyen, hogy szeptember elsejétől bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ők már elemezték. Magyarország le van írva. Ezért annak az előrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B verziót mondani. Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire. Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami 5 millió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem 100 milliót, ötöt. És egyébként még odaadjuk még az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az ő bevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint. Oda jön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Ferikém olvasom a Sárközi-tanulmányban, hogyha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. Általában sok kritika van, hogy a rendszer nem eléggé kerek, nem eléggé konzisztens, mindenkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belőle, hogy a maradék konzisztensebb legyen és máris éppen csak harmadannyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni. Ja? Úgy én is tudok konzisztens lenni. Ja, úgy én is tudok konzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell összeszedni, hanem, nem mondom meg, hogy mennyit. Hát ez a baj. Ráadásul mindezt valahol úgy kell megtenni, hogy amit akarunk csinálni hosszú távon, azt ne keresztbe verje. Gyerekek. Nem vagyunk tökéletesek. Egyáltalán nem. Nem is leszünk. "

Azt hiszem, hogy az emberek többségének elege van mindenféle pártból és az államirányítást valami más módon kívánná megoldani. Ezt vélem látni a pártot nem választók megszaporodásából. A civil szerveződéseket gondolom alapnak, de a kiforrás mikéntje számomra még nem világos. A jelenlegi helyzetről ezt gondolom: http://ktkj.blog.hu/2015/02/22/a_partok_alkonya