Nem tudom pontosan felmérni, mi a „rendszerbontónak” beharangozott népszavazás igazi tétje. Első ránézésre úgy tűnik, olyan kérdésekben járulunk majd az urnák elé, melyekben a kormányzat nem igazán kötelezte el magát.
„Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Új Magyarország Köztársaság Egyesület népszavazása, ha megtartják, referendum lesz, mégpedig négy, másodlagos fontosságú kérdésről, nem pedig plebiszcitum, bármennyire próbálja is hangsúlyozni a kezdeményezés »rendszerbontó« jellegét. Megjegyzendő, hogy a Fidesz által 2008-ban kezdeményezett »szociális népszavazás« is, bár a kezdeményezők számára sikeresnek bizonyult, szintén referendum volt, nem döntötte el a Gyurcsány-kormány sorsát. Más kérdés, hogy jelezte: az őszödi beszéd után csak tehetetlenül vergődő MSZP–SZDSZ-koalíció napjai meg vannak számlálva.
Amúgy a népszavazás intézményével kapcsolatos illúziók Magyarországon határozottan csökkentek az 1989. novemberi »négyigenes« óta, mely kimondatlanul bár, de valóban plebiszcitum volt, és eldöntötte a Kádár-rendszer sorsát.
A nép, »az istenadta nép« a történelem folyamán gyakran döntött elhamarkodottan, a pillanatnyi érdekei szerint olyan kérdésekben, melyek jelentőségét fel sem tudta fogni. Legutóbb Görögországban, de már több mint két évszázada sem bizonyult igaznak, hogy Vox populi, vox Dei. 1804-ben I. Napóleon jóváhagyatta a néppel a császárságot mint államformát, amit azután III. Napóleon is megismételt 1852 novemberében, és már a »császári méltóság visszaállításáról« kérte ki a polgárok véleményét. Több sorsdöntő népszavazást tartottak még Franciaországban, így 1946 áprilisában is, amikor a tömegeket egy kulcsfontosságú szövegről kérdezték. Ezt még 1945 őszén dolgozta ki az ideiglenes nemzetgyűlés, melyben a legnagyobb erő a Francia Kommunista Párt volt. Egyes kortársak szerint végül azért utasították el, mert nem sokkal a népszavazás előtt jelent meg, óriási visszhangot keltve a magyar Koestler Arthur Sötétség délben című regénye. Ha igaz, ez az óriási példányszámban megjelenő könyv vette el a szavazók kedvét a kommunisták hatalomátvételét előkészítő alkotmánytervezettől…
Úgy érzem, hogy a legújabb hazai népszavazást szervező Új Magyar Köztársaság Egyesületnek nem jön be a huszonegyesben az ász és a nyolcas mellé az alsó, valószínűleg nagyobb lapot kap, amitől a kezdeményezése befuccsol. Jó, ha a szétforgácsolt ellenzék legalább a 2018-as választásokra összefog, és olyan politikai programot dolgoz ki, mely akkor vonzó lesz a választók számára. Mert azt már többé-kevésbé tudjuk, mit tenne a baloldal a negyven évet dolgozott férfiakkal, a tanköteles kamaszokkal vagy a kamarai tagsági díjjal. Ám attól tartok, ennél jóval több és fontosabb kérdésben kell kialakítania a Fidesztől markánsan különböző álláspontját, és ennek egyelőre nem sok jele látható.”
Az RMDSZ javaslatára a közösség többsége hajlandó lenne a három kormánypárt közös jelöltjére, Crin Antonescura adni a voksát. Nem ideális jelölt, de benne látják az esélyt a szélsőséges nacionalisták megállítására – érvel lapunknak Kelemen Hunor, a magyar párt elnöke. Interjú a romániai választás előtt.
Gyerekkoromban volt egy mese arról, ki lopta el a süni almáját. Minden állat letagadta, a medve is azt mondta: „Én nem!”, de az egyik pofája feldagadt, pont egy almányi dudor látszódott.
Folyik a diskurzus arról, hogy a baloldalnak mi a fene is legyen a viszonyulása ahhoz, hogy a miniszterelnök adott egy interjút egy ellenzéki, de egyébként szellemileg ép újságírónak.
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
A magyar ellenzék jelenleg teljesen elköteleződött Brüsszelnek.
A kormányfő a helyszínen exkluzív interjút ad a TV2 stábjának is.
A füstgyertyázás miatt kiszabott 80 milliós pénzbírság is terítékre kerül a jövő hét elején.
