„Karafiáth a legócskább szalmabáb-érveléssel »dolgozik«: tőlünk soha el nem hangzott állításokat ad a szánkba, hogy aztán nagy műfelháborodással elítélhessen és kioktasson minket. (…)
Minden újító és radikális ideológiának trükkje a múlt minél sötétebb színekre festése annak érdekében, hogy saját üdvözítő elméletét vonzóbbnak tüntethesse fel. A feminizmus ezért beszél lépten-nyomon férfiuralomról, patriarchátusról, nők elnyomásáról. Vegyük észre: vegytiszta marxizmusról van szó, csak épp az elnyomó tőkés helyére a férfi, az elnyomott munkás helyére a nők kerülnek. Elfeledkezve arról, hogy az úgynevezett »patriarchátus« évezredeiben a férfiak 99%-a más sem csinált, mint haláláig keményen dolgozott családja napi betevőjéért. Ők lettek volna az elnyomók?