Mára eljutottunk odáig, hogy nagyjából egy átlagbérnyi fizetést, 120-140 ezer forintot kérnek a 45-50 négyzetméteres lakásokért.
„A válság utáni években a budapesti ingatlanárak csökkentek, új lakások alig épültek. A pár ezer lakást kitevő albérletpiac pedig alig bővült, miközben egyre többen jönnek el vidékről a városba, miután itt találnak munkát. Ilyen helyzetben jelent meg és terjedt el drasztikus gyorsasággal az Airbnb. A lakásukat e közösségi megosztón keresztül külföldieknek pár napokra kiadók pedig egy csapásra mintegy négyezer lakással csökkentették a hosszú távra kiadható lakások számát. Miután így a kínálat erőteljesen visszaesett, s a kereslet stagnált vagy inkább nőtt, nem csoda, hogy az árak meglódultak. Az átlagbérből élők egyszer csak azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a tulajdonosok 20-40 százalékkal magasabb bérleti díjat kérnek. Mára eljutottunk odáig, hogy nagyjából egy átlagbérnyi fizetést, 120-140 ezer forintot kérnek a 45-50 négyzetméteres lakásokért. Nem csak a fizetésből élő embereknek tett be az alkalmazás, már a szállodaipar is tíz százalék körüli vendégvesztésre panaszkodik. Ha ez így megy tovább, nem lesz meglepetés a munkahelyek számának csökkenése.
Az ilyen módon lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok döntő többsége ráadásul nem fizet közterhet bevételei után. Vagyis miközben a helyben élők és dolgozók egyre nehezebben tudják megoldani a lakhatásukat, a nyerészkedők – az eufemizmusok kedvelőinek befektetők – feketén zsebre tett pénzükkel újabb és újabb lakásokat vásárolnak fel, hogy mind nagyobb nyereségre tehessenek szert e tevékenységükből. A folyamat tehát a lakásárakra is hatással van.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy amennyiben az állam rövidesen nem lép fel az ilyen hobbi-vendégfogadókkal szemben, a lakás- és az albérletárak tovább, az egekbe emelkedhetnek, teljesen elrugaszkodva a helyi piac realitásaitól. Fontos lenne szigorúan betartatni legalább a hatályos törvényeket, ellenőrizni a bérbeadókat és keményen büntetni a szabályszegőket. Hiba lenne megvárni a többi világvárosban tapasztalt visszásságok kialakulást, hiszen ahogy a mondás is tartja: Okos ember más kárából tanul.”
Bár a KSH friss lakáspiaci adatai még nem mutatnak fellendülést, más piaci indikátorok alapján úgy tűnik, hogy áprilisban fordulat következett be a ezen a téren. Az eladó lakások iránti kereslet 22 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Emellett az ingatlanpiac az év eddigi legmagasabb tranzakciós száma jött ki a múlt hónapra: 11 200 becsült adásvétel történt áprilisban.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Zelenszkijtől Babišig Kelet- és Közép-Európa számos országában próbálkozott már a politikai elit leváltásával a gazdasági vagy kulturális elitből érkező vadonatúj szereplő. Kohán Mátyás írása.
A béke fontosságára hívták föl a figyelmet.
