Az angry bird

„Az észteknek eddig 800 millió eurója ragadt a görög válság kezelésében. Ez az összeg az apró ország egy éves GDP-jének 4,2%-a. Kis híján annyi pénzt adott Észtország a görög válság rendezésére, mint amennyit maga költ az oktatásra, vagy dupla annyit, mint évente védelmi kiadásokra költ, miközben naponta orosz vadászgépek sértik meg a légterét. Azt hiszem érzéketlenséggel és a szolidaritás hiányával nem vádolhatjuk őket.

Ami pénzük nekik van azt jobb iskolára, több vállalkozásra költik, a nyugdíjak és a fizetések pedig ezek eredménye függvényében növekednek (és növekednek). Olyan fegyelmezett, adósságelkerülő gazdaságpolitikát követnek, hogy nemhogy nem fogyasztanak hitelből, hanem még államkötvényeket sem bocsátanak ki. Gyökeresen átalakították a közigazgatásukat (lsd. e-government) és jelentősen visszaszorították a korrupciót. Csak hogy érzékeltessem ez mit jelent, a 2000-res évek elején a rendőri állomány 30%-át bocsátották el.

Ma nincs olyan Észtországban, hogy »megoldhatjuk-e ezt másképpen«, és olyan sincs hogy orvosok zsebébe boritékot kéne csúsztatni. Pedig itt is ez ment, ez egy szovjet tagköztársaság volt, és a 90-es évek első felében az ország úszott a korrupcióban és az orosz szervezett bűnözés lerakata volt. Ha valaki, ők tudják, mit jelent az, amikor TÉNYLEG reformokat vezetünk be.”