„A szexualitás a fajfenntartó ösztönön alapul, tehát csak férfi és nő között természetes. Abba is bele kellene nyugodni, hogy az utódnemzésre képtelen, nem heteroszexuális párkapcsolatokat ne lehessen családnak nevezni. Ez vétek a természet és a Teremtő ellen. Az pedig, hogy homoszexuálisok – kiszolgáltatott – gyermekeket nevelhessenek, az egész nyugati, humanista, keresztény világ elleni merénylet. Vannak dolgok, amikbe nem szabad belenyugodni, amit nem szabad elfogadni. Bármit mondjanak liberális és baloldali értelmiségiek, melegjogi zsidó és keresztény aktivisták, a többségi társadalomnak meg kell védenie a gyermekeket. Egyetlen csecsemő sem lehet kísérlet tárgya, hiszen ez alapvetően embertelen és természetellenes. Az egyszülős családban felnövekvő gyermek helyzete és társadalmi elfogadottsága ezerszer nagyobb, mint az egyneműek által nevelt gyermekeké. Különböző őrült célok és eszmék nevében a megszállott társadalommérnökök már többször megpróbálták a többségi társadalmak teljes normarendszerének átalakítását: teljes sikert még soha nem arattak, de részeredményeket már értek el. (...)
A meleglobbi és az aktivisták további LMBTQI-problémákról beszélnek, amiket egy magára valamit is adó liberális jogállamnak meg kell oldania, nehogy bárki úgy érezze – diszkriminálják. Kőszeg Ferenc, az SZDSZ egykori politikusa már a csoportházasság mellett érvel a Cink.hu-n: »Azt azonban törvénynek kell kimondania, hogy kettőnél több személy is köthet házasságot. Erre azért van szükség, amiért az azonos neműek házasságára.«
De mi lesz ennek az egész folyamatnak a vége? Sokan már az örökbefogadással sem érik be, mert biológiai szülők szeretnének lenni. A leszbikus nők kihordják gyereküket, az együtt élő férfiak béranyát vesznek igénybe. Közben a géntechnológia fejlődik, így lassan mindenki vágya teljesülhet.
És egyszer csak elérkezünk az ő szép, új világukba…”