Nemzet és baloldal

„A december 5-i népszavazás ügyében elfoglalt álláspont máig megoldatlan problémát jelent a baloldalnak. Nem elsősorban azért, mert a Fidesz számára folyamatosan sulykolható »bizonyítékát« jelenti a baloldal vélelmezett nemzetietlenségének; hiszen a Fidesz kommunikációs gépezete bármikor találna más ürügyet is erre. A probléma, hogy a baloldalon belül máig nem alakult ki egységes álláspont arról, jó döntést hozott-e akkor Gyurcsány Ferenc – ami megnehezíti, hogy a baloldal ma konzisztens véleményt képviseljen. Mesterházy Attila elnöksége alatt az MSZP hivatalos álláspontjává az egykori döntés megtagadása vált; Mesterházy e téren igyekezett enyhíteni az MSZP-vel kapcsolatos sztereotípiákat. A baloldal kisebb pártjai, így elsősorban a DK más utat járnak, és kitartanak a 2004-es álláspontnál. A mai, Mesterházy utáni MSZP mintha elsősorban kerülni igyekezne a témát. A baloldali-liberális értelmiség egy része pedig következetesen a »Fidesz kottájából játszásnak« tekinti a határon túli magyarokkal kérdésének felvetését.

Mindennek azonban nem kell örökre így maradnia. A baloldali nemzetfogalom alapjai adottak. Léteznek történelmi hagyományai: akár a reformkor liberálisai, a kiegyezés politikusai vagy a századelő szociáldemokratái, akik a haza és haladás ügyét egyszerre képviselték. Akadnak kortárs európai példái. Akad társadalmi bázisa: a magyar választók nem látnak ellentmondást a hazaszeretet és az Európához tartozás között – márpedig e második elemet a baloldal sokkal jobban megjeleníti, mint ellenfele. Ha a baloldal pártjai nem ijednek meg a témától és képesek feloldani a múlt döntéseiből fakadó ellentmondásokat, semmi nem gátolja őket, hogy a jobboldal konzervatív, bezárkózó és esetenként kirekesztő nacionalizmusával szemben a hagyományokra épülő, de ezzel együtt modern, európai nemzetképet fogalmazzanak meg.”