Görögország és a nagyok

„Görögország nem tekinthető sem jólétinek sem európainak (ne tessék félreérteni, Európai Uniós, »nyugatos«, jóléti értelemben gondolom). A különböző három betűs mutatóik soha meg sem közelítették az európai átlagot, mindig is szegények voltak, mint a templom egere. Semminemű gazdasági realitása nem volt annak, hogy részt vegyenek az úgynevezett európai projektben. Az Európai Unióhoz való csatlakozásuk kizárólag Nyugat-Európa és a USA geostratégiai érdekeit szolgálta, a Balkán végének és földközi-tengeri kapcsolatainak birtokbavételével.

Görögországot civilizációs szakadék választja el a Nyugattól és sem kultúrájában vagy munkamoráljában, sem gazdasági teljesítményében meg sem közelítette soha azt. Görögország integrációjának egyetlen célja az volt, hogy távol tartsák őket a KGST-től. Ehhez képest álszent dolog elnyomásról vagy jogos követelésekről beszélni, mintha a fő cél nem az lenne ma is, hogy Pireust ne Putyin, hanem lehetőleg az Egyesült Államok ellenőrizze. Oroszország -és ide vehetjük Kínát is- csőre töltve vár arra, hogy kedvező hitelekkel rendbe tegyék a görög pénzügyeket és így még több befolyást nyerjenek Európában. Márpedig a görögöket valakinek »ki kell fizetnie«. Tehát nem érdemes arról vitatkozni, vajon Európa mossa-e föl a padlót Görögországgal vagy Görögország az, aki nem dolgozott meg a jólétért, mindig is a szélsőségekre izgult és minden rendelkezésre álló pénzt elherdált. Valószínűleg mindkét álláspontnak megvan a valóságértéke, hisz véletlenül, csak egy dolog miatt nem sodródik ilyen helyzetbe egy ország sem.

A fő kérdés az, hogyan jutottunk el odáig, hogy a Nyugat számára, földrajzilag, ennyire fontos terület karnyújtásnyira kerüljön ahhoz, hogy érdekeit egy, a Nyugattal ellenséges tömbhöz igazítsa? Ha erre a kérdésre megvan a válasz, akkor annak fényében lenne okos cselekedni a továbbiakban.”