„És akkor hadd kanyarodjak vissza egy bekezdés erejéig a történelem munkájához! A történelem ugyanis sok egyéb munkamódszer mellett úgy is dolgozik, hogy a perifériákon a centrumhoz képest mindenféle izgalmas variációkat hoz létre. Nagyon egyszerű ok vezet e kreatív sokszínűséghez: a periféria nem rendelkezik ugyanazokkal az erőforrásokkal, viszont ugyanazt az életszínvonalat kívánja, mint a centrum. Ha tehát teheti, kitalálja, hogyan tehetne szert rá. Az újkor hajnala ebből a szempontból a legizgalmasabb. A virágzó európai centrumokhoz képest a kelet második jobbágysággal, Latin-Amerika rabszolga-gazdasággal, észak pedig tőkés vállalkozásokkal keresett választ saját elmaradottságára. Az egyik olyan sikeres lett, hogy ma már a centrum működési modellje.
De ne feledjük: a variációk mindig a periférián születnek, igaz, sok kudarc és sok tévedés árán, de mégis ott teremnek az új modellek, a jobb megoldások, a hatékonyabb módszerek.
Nekünk, magyaroknak az EU működésének újragondolása az eddigieken túl azt is jelenti majd, hogy az orbáni politika szintén új megvilágításba kerül. Az egyedi megoldások, amelyeket az Magyarország alkalmaz, nem is lesznek ezentúl olyan érthetetlenek és nem lesznek olyan nagyon egyediek. A görög »oxi« nyomán egyértelművé válik: minden periférikus országnak saját útra van szüksége.
Hiszek abban, hogy a görög népszavazás egy jobb, működőképesebb, demokratikusabb, hosszú távon gondolkodó, s ezért hosszú távon sikeres Európa megteremtésének első lépése.
Köszönjük, görögök!”