Bizalom vs. naivitás, avagy Sántha Hanga és az identitásválság

2015. július 23. 12:47

Érdekes interjút olvashatunk a Mandineren Sántha Hanga biztonságpolitikai tanácsadóval és kisebbségvédővel.

2015. július 23. 12:47
plumsworld
Y-gen

„Érdekes interjút olvashatunk a Mandineren Sántha Hanga biztonságpolitikai tanácsadóval és kisebbségvédővel.

Ebben az interjúban nemcsak jó néhány teljességgel megalapozatlan állítást találunk a svéd társadalomról, de az ezekből levont, a magyar közéletre vonatkoztatott következtetések is hajmeresztőek. Néhány félreértést szeretnénk most tisztába tenni.

Sántha Hanga családja a nyolcvanas évek végén menekült el a kommunista Romániából Svédországba, de ő maga nemrég Budapestre költözött, korábban a svéd kormány biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott. Véleményét akkor is érdemes elolvasni, és arra reagálni, ha az ember érzékeli, hogy az olyan állítások megszületését, miszerint a svédek hihetetlenül naivak, identitásválságban szenvednek a Nincs svéd nemzet? típusú irányított kérdések nagyban elősegítették.

Bizonyos kérdésekben hasonló véleményen vagyunk Sánthával. Például ő is kijelenti, hogy egyet tudna érteni valamilyen menekülteket elosztó EU-s kvótarendszerrel, amely figyelembe veszi az illető tagállam kapacitását, beleértve a gazdasági helyzetét és az egyéb belügyeket (például munkanélküliségi arányt) anélkül, hogy az emberiességi szempont kicsorbulna. Ez egy közös kiindulópont lehet egy értelmes vitához, ahogy mi is tudomásul vesszük, hogy Svédországban az 1960-as években a Millió Program keretében hatalmas lakásépítési hullám vette kezdetét a munkásosztályt megcélozva, és az egymillió új, olcsó lakás tervét a 70-es évek közepére sikeresen teljesítette is a svéd kormány. Sok ilyen panellakótelep azonban mára kizárólag muzulmán országokból származó bevándorlók által lakott gettó, hangsúlyozva, hogy a probléma gyökere tehát elsősorban a szegregáció, nem feltétlenül a kultúra.

Az is nyilvánvaló viszont, hogy számos kérdésben messze nem vagyunk közös nevezőn se a kérdezővel, se a válaszadóval. A véleménykülönbségek egy részét akár csak maga az interjú szerkezete, a kérdések irányítottsága is okozhatja. Mikor általában úgy kérdezünk vagy válaszolunk, hogy a svédek, a magyarok, akkor megvan a veszélye, hogy leginkább saját magunkról mondunk véleményt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vigyor
2015. július 24. 11:00
..konkrétan nem értem, hogy miért lenne fontos ezzel a társasággal bárminemű konszenzusra jutni, ahogy ők azt szeretnék. Kik ők, hogy fontos legyen az, hogy véleménykülönbségük van, és főleg, ki a fészkes fenét érdekel?
antioxi
2015. július 23. 21:55
"... (a svédországi-) probléma gyökere tehát elsősorban a szegregáció, nem feltétlenül a kultúra." Ez a mondat egy nagy baromság. A szegregáció (elkülönülés)kizárólag kultúrális gyökerű, mi más lehetne. Talán az a gyökere, hogy az "idegenek" megkapták a svéd munkásoknak épitett panel lakásokat, ahonnét a svédek őslakosok messzire elköltöztek, mert kultúrálisan nem voltak képesek együtt élni az idegenekkel? Amúgy kultúrálisan. Ezért lettek szegregáltak a bevándorlók és alakultak ki a svéd gettók. Mellesleg Sántha Hanga teljesen jól irja le a svédországi mai- és általános állapotokat.
hajjaj
2015. július 23. 17:35
Ugye ennek a neve nem a "Plumpsklo" szalonváltozata? Szerintem a Hanga nincs "identitásválságban",sőt!Ismereteim szerint a "rendszerváltás" után Magyarországra visszataelepültek között aránytalanul sok az erdélyi magyar.Megtartották identitásukat bárhol. Plumpsko valószínüleg azt irigyli.Nem kellett volna belepottyantania.
amok
2015. július 23. 17:17
"Ha egy éppen Kirunában dolgozó füzesabonyi honfitársunk élni kívánt szavazati jogával a tavalyi magyar országgyűlési választásokon, akkor 1200 km-et kellett utaznia a stockholmi követségig. Míg egy marosvásárhelyi kollégája mindezt levélben megtehetette." - Ha a füzesabonyi honfitárs megszünteti a magyar lakcímét (amit elvileg meg kell tennie, ha az ideje több mint a felét a külföldi helyen tölti), akkor ugyanúgy szavazhat levélben, mint a marosvásárhelyi. A bizalom témában pedig: a reális világlátáshoz hozzátartozik, hogy fel tudjuk ismerni és meg tudjuk különböztetni azokat, akik betartják a szabályokat (bennük bízhatunk), és azokat akik nem (bennük nem lehet bízni). Azt gondolni, hogy a világban csak az első csoport létezik, és emiatt mindenkiben megbízni: ezt hívják hülyeséggel határos naivitásnak. Erről írt Sánta Hanga is, vagyis arról a világlátásról, hogy a saját állapotunkat (hogy szabálykövetőek vagyunk) kiterjesztjük a világra, és emiatt azt gondoljuk, hogy mindenki az.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!