„Tegnap viszont arról szóltak a tudósítások, hogy Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ügyvédje törvénytelennek nevezte a védence ellen felhozott vádat, mert nincs benne semmilyen konkrétum, ami a bűnösséget alátámasztaná, megalapozatlan, fiktív cselekményekre hivatkozik. Ezért Gergényi felmentését kérte. Naná, mondhatnánk, ez az ügyvéd dolga. Nem csodálkoznék rajta, ha az ügyvédnek igaza lenne, és kiderülne, hogy valaki már megint nem végezte el tisztességgel a dolgát. Minden tiszteletem az ügyészeké, de hogyan fordulhat az elő kilenc évvel az események után, hogy nincs konkrét bizonyíték? Még a végén Heller Ágnesnek lesz igaza, aki szerint »fikció« az egész. Nincs okunk kételkedni a legfrissebb statisztikákban sem, miszerint minden mutató szerint nagyon sokat javult a bíróságok munkája. De valahogy a nagy közérdeklődésnek kitett szimbolikus ügyekben rendre vérlázító döntések születnek elképesztő lassúsággal. Amennyiben a volt rendőri vezetők esetében a vád valóban csapnivaló, és emiatt felmentik majd a vádlottakat, az nem egyszerűen az eljárás kudarca lesz, hanem – a pozitív változások ellenére – végképp összezúzza a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalom maradékát is. Jó, ha tudják a tisztelt jogász urak, hogy a magyar ember már csak így hívja, nem áll szájára a »jogszolgáltatás«. Különösen akkor nem, ha az új fogalom éppen azt jelenti, amit a saját fülemmel hallottam egy bíró szájából: »Nem az igazság, a tényállás érdekel!« Szóval érdemes figyelembe venni, hogy a 2006-ban történtek esetében is mihamarabb igazságot szeretne a társadalom java része.
Mint ahogy azt szerettünk volna Biszku Béla ügyében is, de valamilyen furcsa oknál fogva az is megakadt a bíróság torkán. Az ő bűntettei óta eltelt 59 év még magyarázatot is adhat az eljárás elnehezülésére. De a teljes kudarcra nem. Az a csúfság fenyeget ugyanis, hogy 1956 hatvanadik évfordulóján nem emlékezhetünk a hős forradalmárokra és a megtorlás áldozataira méltóképpen, mert az egyetlen megvádolt véreskezű kommunista perében még akkor sem lesz ítélet, mint ahogy azok sem büntetésüket töltik majd, akik véresre verették az ötvenedik évforduló ünneplőit.”