Testvér lészen?

„Hétvégén, három nap alatt ötezer illegális bevándorlót menekítettek ki a Földközi-tengerből, évente kétszázezren próbálnak partot érni. Ezek most nem olyan távoli képek a híradóból, mint a japán atomreaktor-robbanás, a nepáli földrengés vagy az indonéz cunami. Ezt most nem lehet elintézni adományokkal, kinőtt gyerekruhákkal és lyukas pokrócokkal. Ezek az otthonukat elhagyott szerencsétlenek a mi spájzunkban vannak, a mi plázáinkban bolyonganak, a mi utcaképünket színesítik, a mi jóléttel megpakolt Európánk éléskamrájából akarnak maguknak. A buddhista bölcseletnél tovább kell látnia a keresztény Európának, mert a baj nem kerülte el. A közhangulat menekültellenes, garantáltan bukik az a politikus, aki felül a humánumnak és a szirupos összeurópaiság eszméjének.

Úgy vagyunk ezzel az égető problémával, mint Beethoven a lelkében fellángoló Örömódával, ami kontinensünk himnusza. A »Testvér lészen minden ember« eszmeiségét végighömpölygette az egész zenei tételen, miközben azt tartják róla, hogy a saját takarítónőjét sem tudta elviselni, annyira irtózott az emberektől. Éppen úgy, ahogy a civilizáció bölcsőjeként tetszelgő Európa teszi a menekültekkel. Eszmékben és majomkodásban eszméletlenül jók vagyunk.”