A nemzeti konzultációnak hazudott valami állításai köszönő viszonyban sincsenek a valósággal
Szóval akkor miről szól ez a milliárdos – konzultációnak becézett – baromság?
A TASZ jogi képviseletet nyújt három ügyfélnek, akik a kormány menekültellenes plakátjait átfestettéssel vagy letépéssel pozitív üzenetté formálták.
„(1) Egyrészt azt gondoljuk, hogy az ilyen tett arányos lépés a kormányzati kommunikációval szemben. A magyar kormány ugyanis 300 millió forintnyi közpénzből oktrojál ránk olyan üzeneteket, amelyek egyértelműen ellenségesek a bevándorlókkal és menekültekkel szemben. Mivel semmiféle jogi lehetőség nincs a plakátokkal szemben fellépni, a plakátok átfestése, letépése arányos, bár kétségtelenül radikális lépés. Nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor 2007-ben a Kossuth teret körülvevő – a tüntetések elleni - kordont a Fidesz politikusok önkezükkel bontották el, tiltakozva a gyülekezési jog korlátozása ellen. Sőt, a képviselőknek 2007-ben lett volna lehetőségük panasszal élni a kordonnal szemben, mégis inkább bontottak. Ezzel együtt nem történt szabálysértés 2007-ben, ahogy a plakátmódosítók esetén sem.
(2) A második indokunk, hogy a plakátok átfestése nem veszélyes a társadalomra. A bűncselekmény és a szabálysértés definíciója szerint azt lehet büntetni, aki a törvényben tiltott tevékenységet végez, például rongál és ez a tette egyúttal veszélyes is a társadalomra. Egészen más lenne a helyzet, ha nem a kormányzati kommunikációra használt plakátot, hanem bármely kereskedelmi célú reklámot rongáltak volna meg, vagy olyan célú kormányzati kommunikációs plakátot, ami az emberi jogokkal összeegyeztethető üzenetet közvetít. Mivel ebben az esetben egy morálisan vállalhatatlan - és nem mellesleg az állam alkotmányos alapértékeivel is ellentétes - üzenetet tesznek olvashatatlanná, ezért ugyan formálisan valóban rongálnak, azonban tettüknek a társadalomra káros következménye nincs, ezért nem is büntethetőek.
(3) A harmadik indokunk, hogy a plakátot átírók és leszaggatók politikai véleményüket nyilvánítják ki. A politikai vélemények védelme a szólásszabadságon belül is kiemelt alkotmányos védelem alatt állnak. A büntetőjogi felelősség megállapításának, illetve a büntetéssel való jogkorlátozásnak meg kell felelnie az arányosság elvének, a szükségesség elvének és az ultima ratio elvének (végső eszköz). A politikai véleménynyilvánítás során a plakátokban okozott kárért aránytalan lenne a büntetőjogi felelősségrevonás.”