Demokrácia-csomagterv

„Ha valaki ma ezen értetlenkedne, netán fölháborodna, annak csak azt tudom mondani: akkor, 1988 nyarán még senki sem gondolta, hogy másfél év múlva Magyarországon teljes rendszerváltozás lesz. Bihari Mihály demokrácia-csomagterve azonban – így utólag pláne határozottan állíthatom – alkotmányos eszközökkel alapozta meg a Kádár-rendszer meghaladását, s egy többpárti, parlamentáris demokrácia kialakítását.

Merthogy a csomagterv része volt egy alkotmányos berendezkedés valamennyi meghatározó törvénye, azaz a köztársasági elnöki jogintézmény, az Alkotmánybíróság és közigazgatási bíróságok felállítása, szakszervezeti és sztrájktörvény, egyesülési és gyülekezési törvény elkészítése, az állampolgári kezdeményezésekről és a népszavazásról szóló törvény elkészítése, a sajtótörvény módosítása, az állampolgári szóvivő intézményének létrehozása, tanácsrendszer helyett az önkormányzatiság érvényre juttatása, s mindezekre támaszkodva az új alkotmány előkészítése. (…)

Pozsgay Imre így fogalmaz: »1988 novemberében terjesztettem elő a demokrácia-csomagtervemet.« (Magyar Hírlap, 2014. június 13.) Meg így: »Előterjesztettük a Németh Miklós vezette kormány november 24-i megalakulására az úgynevezett demokrácia-csomagtervet, amely az egyesülési, a gyülekezési és a sztájkjog helyreállítását egyaránt tartalmazta… A tervtől az Országgyűlés mindjárt megrettent, úgyhogy a kidolgozását rám bízta.« (Magyar Nemzet, 2013. november 26.) Ami azt illeti, legalább 15 képviselő annyira nem rettent meg, hogy jóval Pozsgay előtt beterjesztette azt a csomagtervet. Ami pedig a birtokos viszonyt illeti: elismertem és elismerem – hisz közelről láttam – Pozsgay Imre meghatározó szerepét a rendszerváltozásban. Ám az annak alkotmányos alapkövét letevő demokrácia-csomagterv számomra Bihari Mihállyal egyenlő.”