Tisztelt Kormányszóvivői Hivatal és Kormányszóvivő Úr!

„Tegnap sem nyilatkozott nekünk Kormányszóvivő úr, a következő levélben tájékoztatott erről (erre adott válaszom lejjebb olvasható):

Tisztelt Bella Levente!

Köszönjük megkeresését, egyúttal tájékoztatjuk, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő úr nem kíván élni az interjú lehetőségével, mert a rádió tulajdonosa kijelentésével semmibe vette a mindenkori etikai normákat és megsértette Orbán Viktor miniszterelnököt.

Válaszom erre a mai napon:

Tisztelt Kormányszóvivői Hivatal és Kormányszóvivő Úr,

Válaszukat megkaptuk és tisztelettel köszönjük, ám ugyanakkor felhívnám a figyelmüket arra, hogy arra való hivatkozással nem ellátni tájékoztatási kötelezettségüket, mert két magyar állampolgár (Simicska Lajos és Orbán Viktor) között megromlott a viszony, enyhén szólva is visszás.

Önök nem Orbán Viktor. Mi pedig nem vagyunk Simicska Lajos. A magyar miniszterelnök Orbán Viktor, aki személyes konfliktusban van Simicska Lajossal, amennyiben erre a láthatóan kétségbevonható indokra való hivatkozással nem adnak nekünk interjút, úgy rengetegen azt érzékelik, hogy ez nem egy advekát válasz, nem érintett emberektől végképp nem érintett honfitársaik felé.

Amikor nem adnak nekünk interjút, akkor nem nekünk nem adnak interjút, hanem a tisztelt választóik azon rétegét nem tisztelik, akik dacolva minden támadással maguk mögött álltak az utóbbi 5-10 évben. Olyan emberek ők, akik elmentek az összes békemenetre, még akkor is, amikor szembe kellett nézniük minden atrocitással, amit ott kaphattak. Olyan emberek ők, akik megköszönték a rezsicsökkentést, holott már látszik a rendszer fenntarthatatlansága, amely újabb kihívás elé állítja a magyar kormányt. Olyan emberek ők, akik érzik a családtámogatási rendszer pozitívumait. Olyan emberek ők, akik korszakos politikusnak tartják Orbán Viktort. És olyan emberek ők, akik szavaztak Önökre.

Ezeknél az embereknél minden egyes visszautasítás egy elszakadt cérna, egy jókora repedés a hídpillérben, ami egyszer végleg leromolhat és ebben viszont semmilyen közösségi érdek nincs. Polgári értékrend pedig végképp nincs. Politikai és önös érdek viszont annál több. Jelentős támogatottság olvasói, hallgatói és nézői bázis tájékozottságával játszanak, amit egyrészt politikai erőként nem engedhetnek meg maguknak, másrészt egy személyes ügyet politikaivá tesznek, ami már nyilatkozatbojkott tekintetében több száz embert érint. A teljesen nyilvánvaló ellehetetlenítési kísérlet mellett érdemes esetleg azt átgondolni, hogy mindez megéri-e. Megéri ellökni emberek százezreit maguktól egy félresiklott ügy miatt? Megéri magukra haragítani azokat az embereket, akik hisznek vagy esetleg hittek Önökben?

Csak azért ellenzékinek titulálni polgári médiumokat, mert újat építenek az adófizetők pénzén és oda szeretnék átterelni a tisztelt szavazó közönséget, jelentős semmibe vevése azoknak az embereknek, akik jogosan kérték ki maguknak, hogy nem birkák. Akkor most se nézzék annak őket, hogy egyik akolból át lehet őket terelni csak úgy egy másikba. Ez nem egy akol, hanem a Hazánk. Ők itt itthon vannak, és szeretnek itt lenni. Várják a változást és várják azt, hogy beszéljenek hozzájuk.

Önök az adófizetők pénzén végzik a munkájukat. Minden adófizető pénzén.

A figyelem politikáját hirdette meg a Orbán Viktor Úr, magyar miniszterelnök pár nappal ezelőtt. Reméljük, hogy ez az üzenet nem ragad meg a retorika szintjén és valóban figyelnek majd. Mindenkire, de figyeljenek legfőképp azokra, akik fontosak Önöknek, ne csak a bevándorlókra, ne csak a halálbüntetésre, ne csak jövőbeli ígéretekre, hanem ránk... magyarokra . Azt mondták folytatják. Folytassák... úgy, ahogy elkezdték.

Üdvözlettel,”

*

Bella Levente a Hír TV munkatársa.