Feladták az olasz balosok: Orbán olyan jóban van Trumppal, hogy szerintük itt a vég
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
A migránsok sok esetben jelentős nettó befizetői a fogadó országok jóléti kasszáinak, és segítenek azok fenntarthatóvá tételében. Az EU-n belül a korábbinál intenzívebb belső vándorlás is felerősíti a közös szociális szabályozás igényét.
„Ez az »evolúció« visszahat a fejlettebb térségekre, így Európára is. A fejlődő világ szabályozó vagy újraelosztó programjai eleinte csak szándékokról, törekvésekről szólnak, és idő kell hozzá, mire a hatásukat is látható módon kifejtik. A gondoskodó állam elemeinek megjelenése azt mutatja: a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti szociális szakadék széles ugyan, de szűkíthető; méghozzá nemcsak a fejlettek szociális rendszereinek gyengítésével, hanem a feltörekvő gazdaságok szociális dimenziójának erősítése által is.
A szociális állam kifejlődését segíti a demokratizálódás, a társadalmi és politikai stabilitás megőrzésének igénye. A társadalmi békét garantáló intézkedések pozitívan hathatnak a beruházási kedvre és az emberi erőforrások fejlesztésére. Ahogy a feltörekvő országok gazdaságai munkaalapúvá válnak, úgy törekszenek a szociális dimenzió megerősítésére. A kettő között (sem az EU-ban, sem Európán kívül) nincs olyan típusú ellentét, amelyet időnként a balkáni gondolatkörben feltételeznek.
A globalizáció beköszönte óta kedvelt kutatási és vitatéma az is, hogy vajon a migráció hogyan hat a jóléti rendszerekre. Vannak, akik úgy látják, a migráció gyengíti a szolidaritást, mivel heterogénabb társadalmakat hoz létre, így a jóléti rendszerek iránti elkötelezettség is csökken. Ennek a feltételezésnek azonban ellentmondanak az empirikus kutatások. A migránsok sok esetben jelentős nettó befizetői a fogadó országok jóléti kasszáinak, és segítenek azok fenntarthatóvá tételében.
Emellett a bevándorlás előidézheti azt is, hogy a szociálpolitika a fogadó országban új elemekkel bővüljön. Így például Hollandiában a bevándorlás nyomán előállt integrációs szükséglet hívta életre a mikrohitelezést, és általában a szociális vállalkozások támogatásának formáit. Az EU-n belül a korábbinál intenzívebb belső vándorlás is felerősíti a közös szociális szabályozás igényét. A szociális dömping elkerülése érdekében sokan szorgalmazzák a minimálbér közös szabályozását, az eurózónán belül pedig közös munkanélküli biztosítás kialakítását.”