Ezzel szemben, ha Görögország hitelezői mindent megtettek, hogy a görög válság a lehető legtovább húzódjon, azt nyilván politikai megfontolásokból tették. Godint idézve, már eléggé kiborultak annak gondolatától is, hogy meghitt értekezleteiket nyakkendő nélküli keynesiánusok lepjék el, és európai vezetőink inkább példát statuáltak: hasonlóan az egykori Truman-doktrína »containment« elvéhez, megpróbálták feltartóztatni azokat, akik megkérdőjelezik a 2010 óta alkalmazott stratégiájukat. (…)
Paradox módon azonban azoknak a jobboldali euroszkeptikus, EU-ellenes erőknek renoméját is növelik, amelyek kezdettől fogva görög-, dél- és mentőcsomag-ellenesek voltak, és a jelenlegi patthelyzet szerintük éppen őket igazolja. A brüsszeli bürokrácia inkompetens, a »mentőcsomagok« eleve kidobott pénznek tekinthetők, és kudarcuk legfőbb oka magában a haszontalan déliekben keresendő. A hitelezők attól sem riadtak vissza Godin szerint, hogy szembeállítsák egymással a »szegény jó tanulókat« (ezek lennének a keletiek, illetve a baltiak), a »szegény rossz tanuló« déliekkel, ami az északi nacionalizmusok esetében csak olaj volt a tűzre. Ez tapasztalható pl. a finneknél, ahol Timo Soini EU-ellenes pártja, a »Finnek« (korábban Valódi Finnek), április 19-én a második helyen végzett a választásokon, és most épp egy megszorításokat tervező kormánykoalició tagjaként szőhet terveket… a halálbüntetés bevezetéséről. De a lengyeleknél is, ahol némi meglepetésre a vasárnapi elnökválasztáson szintén egy euroszkeptikus, és nem mellesleg a szociális kiadások emelését is igérő jelölt, Andrzej Duda végzett.”