Úgy járt Klaus Johannis az erdészeti törvénnyel, mint Victor Ponta a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet előnyben részesítő jogszabálytervezettel: színt kellett vallania.
„Az államfő minden bizonnyal belátta, óriási támadási felületet teremtett magának azáltal, hogy a minap visszadobta a parlamentnek a bizonyos piaci szereplők monopóliumát korlátozó erdőtörvényt, emiatt kénytelen volt visszavonulót fújni.
Nem véletlenül: Johannist sokan – köztük a Ponta-kabinet környezetvédelmi minisztere – azzal vádolták, hogy külföldi lobbit támogat az erdővédelem ellenében, ezáltal pedig nem Románia érdekeit tartja szem előtt. Részben az ország számos nagyvárosában rendezett tüntetések hatására az elnök bejelentette, a legfelsőbb védelmi tanács napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét.
A felismerés helyes és megalapozott: az erdőirtás nemzetbiztonsági kérdéssé terebélyesedett Romániában, amelynek orvoslása immár nem tűr halasztást. A kormány ellenőrző szervétől a nyomozó hatóságokon át az illetékes állami intézményekig mindenki tisztában van vele, hogy folyamatosan csökkenek az ország területének mintegy 27 százalékát borító erdős területek, a rendszerváltás óta több millió hektárt eltüntetett a térképről az illegális tarolás.”
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
