Az elmúlt hónapokban mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy óriási probléma a dolgozók szegénysége Magyarországon. A 2016-os költségvetést szemlélve ezen semmit nem javít az állam, pedig lenne miből.
„Az elmúlt napokban, az ápolók tiltakozása és a szociális szféra dolgozóinak szelfijei után, mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy óriási probléma a dolgozók szegénysége Magyarországon. Ma a középosztály egy része a lecsúszás szélén áll, vagy már most is a létminimum vagy a szegénységi küszöb alatt van. A 2016-os költségvetést szemlélve ezen semmit nem javít az állam, pedig lenne miből. (…)
De ha a kormány mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy az adópolitika a jobbmódúaknak kedvezzen, vannak itt még más tételek is. Például a közmédia támogatását vissza lehetne vágni, mondjuk, az RTL Klub éves árbevételének szintjére. Az idei évre 69 milliárd forint direkt támogatást irányoztak elő a közmédiának. Ha kevesebb az élő bejelentkezés, jobban megválogatják a beszállítókat, nem indítanak felesleges új csatornát stb., talán meg tudják annyi támogatásból oldani (és akkor a reklámbevétel és egyéb még nincs is ideszámolva), mint az RTL Klub piaci bevétele. Így a 29 milliárdra csökkent támogatásból 40 milliárdot nyerünk.
Aztán ott van Paks 2 tőkeemelése. Nyilván szívem szerint az egész paksi beruházást dobnám a kukába, de jóindulatú leszek, és az eddigi költségek alapján látható több milliárdos médiaberuházást vágnám meg belőle: a 113 milliárdból 3 milliárdot.
A Liget-beruházás is kicsit túlzásnak tűnik. Talán el lehet halasztani pár évvel, mondjuk, míg lesz buszjegye egy szociális munkásnak kijutni oda, vagy pénze egy ápolónak a múzeumjegyre. Persze a Ligetre addig is ráférne egy felújítás, úgyhogy hagyjunk meg két milliárdot, így beérkezik újabb 18 milliárd.
A Magyar Művészeti Akadémia az elmúlt években értékes ingatlanokat kapott (bár ha jobban válogattak volna, most nem kellene újabb 1 milliárd csak az utolsó felújítására,), így nem emelném a támogatását (nyilván az állami keresd a jót-kultúrateremtést eltörölném a fenébe, de ez egy jóindulatú poszt), így bejön még 700 millió.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A miniszterelnök jelezte, a mostani bérmegállapodás alapján a három év együtt 40 százalékos béremelkedést jelent.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Jövőre is jelentős, a gazdaság teljesítményét érdemben meghaladó béremelésre számíthat a munkavállalók többsége.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
