Egy kis forinterősödés és beelőzzük Lengyelországot
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
KGB-trükk Dél-Amerikában a “felszabadítás teológiája”?
2015. május 11. 12:09
Ki merné azt állítani, hogy Romero érsek és a jezsuita tanárok szegényekért a 89-es egyetemi gyilkosság során vállalt vértanúsága a KGB hajdani kezdeményezésének lett volna a gyümölcse?
2015. május 11. 12:09
„A felszabadítás teológiájának kialakulása nem köthető konkrét dátumhoz és nem néhány (manipulált) vezető által munkája által terebélyesedett mozgalommá.
Az 1950-es évek végétől fokozatosan szembesültek a Dél-Amerikában szolgáló katolikus lelkipásztorok azzal, hogy a társadalmi méreteket öltő, intézményesült igazságtalanság és kizsákmányolás miatt a nyomorgó lakosság igényeire az evangélium speciális meghirdetésével (is) választ kell adnia az egyháznak.
Az evangelizálás gyakorlata a konkrét történelmi helyzethez akart illeszkedni. Ehhez a gyakorlathoz a 60-as évek zsinati dokumentumain is felbuzdulva, lépésről lépésre kezdtek csatlakozni a konkrét helyzetértékelést általánosító teológiai reflexiók is. Egy európai teológiai műveltséggel rendelkező lelkipásztor, a perui származású Gustavo Gutiérrez atya 1968-ban a diáklázadások és a szexuális forradalom európai hullámzásakor A felszabadítás teológiája felé címmel a szegényekért emelt szót Chimbotéban. (...)
Ki merné azt állítani, hogy Romero érsek és a jezsuita tanárok szegényekért a 89-es egyetemi gyilkosság során vállalt vértanúsága a KGB hajdani kezdeményezésének lett volna a gyümölcse?
Aligha volt képes a szovjet titkosszolgálat keresztény vértanúságra ösztökélni embereket. Ha 1989-ben mégis tudott volna ilyen motivációt kialakítani a távoli kontinensek egyikén, évekkel korábban a szomszédos Magyarországon Mindszenty József bíborosnál vajon miért volt sikertelen az elvtársak hasonló törekvése? Kérdés továbbá, hogy ha a szovjetek valóban kiötlői, mi több, propagálói voltak például Kirill pátriárka segítségével a felszabadítás teológiájának, akkor Mindszenty országában miért nem értesült senki a latin-amerikai teológiai irányokról a rendszerváltás előtt, amint erre Nemeshegyi Péter is utalt már?”
A kegyelmi ügy nem kegyelmez
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Kedves Külügyminiszter Asszony!
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
Szondi Vanda kormányszóvivő: „Nem volt még olyan, amiben eltérő véleménye lett volna a kormánynak a miniszterelnökétől, de előttünk áll még 4 év”
A Tisza-kormány szóvivői kifejtették: „Ha Magyar Péter kommentel a Facebookon, akkor az a miniszterelnök kommentje”.
A Tisza-mozgalom a keresztény eretnekmozgalmak politikai változata – Molnár Attila Károly a Mandinernek
A Tisza-tábort a bosszúvágy tartja össze Molnár Attila Károly eszmetörténész szerint. A vele készült beszélgetésben szóba kerülnek a Tisza győzelmének és a Fidesz választási vereségének okai, Orbán Viktor politikai teljesítménye, a terjedő áldozatkultusz és a terápiás társadalom És persze a kérdés: mire kell figyelnie a konzervatívoknak?
Antifa-támadás: katolikus diákokat vertek meg az utcán Ausztriában
A feltételezett elkövetők állítólag azt kiabálták, hogy „Antifa!”, majd elmenekültek.
Rubio egyértelműen fogalmazott: Irán kizárólag ebben az esetben reménykedhet szankcióenyhítésben
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
Jogi vereség: nem sikerült megszabadulnia a fokozott titkosszolgálati megfigyeléstől az AfD-nek
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viator
2016. július 08. 12:30
Ezt nem Pacepa találta ki, régóta közismert tény.
Malachi Martin mondta a 60-as évek moszkvabarát vatikáni politikájáról: „A Moszkvával való megegyezés miatt mindenfelé megalkuvást lehetett tapasztalni. Ennek a paktumnak volt a következménye Latin-Amerikában a felszabadítás teológiája. A felszabadítási teológia hirdetői azt vallották, hogy a marxizmust kereszténnyé lehet alakítani. Nos, valójában az történt, hogy a kereszténységet változtatták marxistává. A felszabadítási
teológia egész egyszerűen keresztény arculattal bíró marxizmus. Krisztus forradalmárrá lett.”
Nem véletlenül ítélte el ezt az eretnekséget Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa is:
„A Libertatis nuntius instrukciót 1984. augusztus 6-án adták ki, különösen a teológusok és lelkipásztorok figyelmébe ajánlva, hogy figyelmeztessék őket: a felszabadítás teológiája veszélyt jelent a hitre, és marxista alapokon nyugszik. Elfogadása elkerülhetetlenül a szegénység ügyének elárulásához vezet; a valóság marxista szemléletű elemzése olyan álláspont elfogadására ösztönöz, ami összeegyeztethetetlen a keresztény hittel.”
Válasz erre
12
1
MOPO3OB
2015. október 15. 16:12
A kérdésre a válasz eléggé egyszerű. Azért nem értesült senki Mindszenty országában a latin-amerikai teológiai irányokról a rendszerváltás előtt mert ez Magyarország, nem pedig Latin-Amerika.
Itt kommunista diktatúra volt, kolhozosítással, magánvagyonok államosításával és a többi lenini "mókával".
Latin-Amerikában pedig USA befolyás alatt multinacionális cégek és helyi szövetségeseik zsigerelték az embereket, betiltva még az esővíz gyűjtését is, miután felvásárolták a vízműveket.
Válasz erre
3
0
Csomorkany
2015. május 16. 22:29
Beer püspök úr egyik prédikációjában jópofán használta föl a vén szabadkőműves Verne Rejtelmes szigetének az egyik poénját.
A mérnök, amikor magához tér, azt kérdezi, "Sziget vagy szárazföld?" Mindenki azt hiszi, félrebeszél, hagyják gyógyulni, és foglalkoznak a túlélés napi teendőivel, de azután lassan rájönnek, hogy a mérnök kérdése a valódi kérdés. Mert más a teendő, ha egy szigetről akarnak hazajutni, és más, ha a szárazföldön kell valamilyen civilizációt keresniük.
Na, Beer szerint az emberi élet egészében is ez az alapkérdés: sziget, vagy szárazföld az, ahová pottyantunk, amikor öntudatra ébredtünk. A napi teendőkön túl más a humanista végkövetkeztetés, ha az emberi élet szemben áll a végtelen Istennel, és más akkor, ha nincs semmi odaát.
Válasz erre
1
1
Csomorkany
2015. május 16. 22:28
Rögtön egy különbség, hogy hasznos tevékenység-e imádkozni, templomba járni és másokat erre biztatni.
Szerintem mindez a helyesen fölfogott humanizmushoz hozzátartozik, mert az embert az Istennel való kapcsolata emeli ki az állatvilágból.
Ha azt mondod, nincs semmi odaát, akkor mindez nem túl hasznos időtöltés.
Beer irodalmi példázata azért jópofa, mert arra is rámutat, hogy van viszont egy szint, ahol ugyanazok a teendők. Édesvizet találni kell, az időjárás ellen valamilyen védelmet eszkábálni kell, akár sziget, akár szárazföld. Mondjuk a KRESZ-t is ugyanúgy be kell tartani hívőknek és nemhívőknek egyaránt.
Válasz erre
1
1