Valóra vált Mezey György jóslata – ez volt élete utolsó interjúja (VIDEÓ)
Szoboszlairól is kérdezték a beszélgetés során – elsírta magát a legendás magyar edző.
Ft
Ft
16°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 08.
szerda
Bölcs(ész) polgárokat a hazának!
2015. május 19. 12:11
A politika azért lehet olyan ellenséges a bölcsészettel szemben, mert a gazdaság és a társadalom egy része is ellenséges velünk szemben, s ezt fontosnak tűnik oldani. Interjú.
2015. május 19. 12:11
„2014-ben magyar és angol nyelvű tanulmányköteted jelent meg a bölcsészettudomány hasznáról. Milyen fogadtatása volt a könyvnek, egyáltalán, mi volt a célod vele? A szűkebb, szakmai/bölcsészkörnek kerestél valamiféle önigazolást vagy önbecsülést, avagy netán a politikai döntéshozók felé is valamilyen üzenetet szerettél volna közvetíteni? Volt-e valamilyen reakció »fentről« a meglátásaidra?
A célom, mint minden filozófiai kutatásommal csak részben teoretikus, valójában nagyon is praktikus volt. Egy két éves TÁMOP kutatás eredményeként született a kötet, azért, mert csakugyan kíváncsi voltam, milyen érveket lehet felsorakoztatni a humán tudományokkal szembeni kritikákra.
A könyvnek nagyon pozitív fogadtatása volt. Különösen meglepett, milyen nyitottságot tapasztaltam az Akadémián természettudós kollégáinktól, egészen az új legfelsőbb vezetésig, az Akadémia elnökéig, alelnökéig. A témát a Pázmányon vittük tovább, egy akadémikusok által tartott előadássorozatban, melynek témája ez volt: Mire való a tudomány?
Persze nincsenek illúzióim, hogy egy filozófiai szakkönyv különösebben mély hatást gyakorolhatna a politikai döntéshozókra (bár ezt kizárni sem tudom). Inkább az mozgatott, hogy a magam részéről mindent megtegyek, hogy felhívjam nem is annyira a politika, mint a társadalom figyelmét arra, milyen társadalmi veszélyei lehetnek a társadalom- és humántudományok lenézésének, elhanyagolásának.
A politika azért lehet olyan ellenséges a bölcsészettel szemben, mert a gazdaság és a társadalom egy része is ellenséges velünk szemben, s ezt fontosnak tűnik oldani. Továbbá fontosnak tűnt nekem valamifajta szembenézés magunkkal, a saját hagyományunkkal, sőt, esetleg a bölcsészettudományok fogyatékosságaival, bűneivel is. Ha pedig kicsit patetikusabban is fogalmazhatok, az inspirált, hogy ha már vesznünk kell, állva halhassunk meg.
Hogyan látod ma, 2015-ben a magyar bölcsészet jövőjét? Mikortól válhat szerinted jóvátehetetlenné a kár, amit a jelenlegi kormányzat a felsőoktatás leépítésével okoz az országnak?
Nem beszélnék egy kormányzat felelősségéről, mert a felsőoktatással szembeni felelőtlenség a rendszerváltás óta jellemzi a politikát, nem egy ciklus, vagy egy kormányzat felelősségéről van szó. Ettől függetlenül természetesen mindig az aktuális kormányzattal kell csatázni, ők okozhatják aktuálisan a legnagyobb bajt. A legfájóbb az ágazat iránti politikai lenézés: hogy a politikai döntéshozók úgy gondolják, ők jobban tudják, mire van szükség ebben az ágazatban, mint az ágazat maga. Ez a politikai voluntarizmus egy magamfajta konzervatív gondolkodású embernek nem elfogadható. Természetesen el kell ismernünk, hogy sok sebtől vérzik a magyar bölcsészet is, de ezt csak közös gondolkodással, nem pedig egyoldalú politikai diktátumokkal lehet megoldani. Elfogadom persze, hogy egy-egy véleményformáló bölcsész sok borsot tört a politika orra alá, s e tekintetben nekik is nagyobb felelősségtudattal kellene eljárniuk. De talán még ennél is nagyobb baj, hogy az egyetemi vezetőket hol korrumpálja a politikai hatalom (gondoljuk a rektorokkal kapcsolatos taktikára Magyar Bálint részéről), hol pedig az oszd meg és uralkodj! elvét alkalmazzák – azt hiszem az Orbán-kormányra ez a stratégia a jellemző. Joggal mondta György Péter egy nemrég tartott akadémiai vitafórumon, hogy a bölcsészek szakmai vezetői (a tanszék- és intézetvezetők) a saját kollégáik állását védik, s ezért nem tudnak felsorakozni közösen az ágazat egészét érintő támadásokkal szemben. Ám meggyőződésem az, hogy az ágazat is hibás abban, hogy nem tudja saját érdekeit artikulálni, nem jött létre például egy felsőoktatási kamara, s az ágazatnak nincs egy saját belső jövőképe, amelyet a politika figyelmébe tudna ajánlani. Ezek híján tényleg ki vagyunk szolgáltatva a politika kénye-kedvének.”
Francesca, a tények hűséges asszonya
Hogy mit ugat, hörög, üvölt, pofázik a tiszás tábor, főleg ott a szósöl médiában, igazából mindegy lenne.
Elképesztő, hogy az EP ma terroristák homokozója lehet!
Az Európai Parlament egy bűnszervezet. Kár itt fukarkodni a jelzőkkel...
Phil Collins is feltűnik az új Ákos-portréfilmben
Hatalmas az érdeklődés az Ákosról szóló portréfilm iránt, a premier előtti vetítések sorra megtelnek egy héttel a bemutató előtt.
A honvédelmi miniszter elárulta, már vezérkari főnökként is kínos volt Ruszin-Szendi Romulusz viselkedése (VIDEÓ)
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Ruszin-Szendi örökös erőfitogtatását hatásvadásznak és színpadiasnak nevezte Lentulai Krisztián műsorában.
Loic Nego: „Különleges pillanat volt, hiszen nem Magyarországon születtem”
A magyar válogatott védője őszintén mesélt arról, mit jelentett számára Magyarország színeiben bemutatkozni, és miért nem volt nehéz visszatérnie Franciaországba.
Apokaliptikus hangulat kezd úrrá lenni Magyarországon és a nyugati világon – fogódzót kell keresni
Külföld
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Hátborzongató bűntény a szomszédban: 82 éves bécsi asszonyt erőszakolt meg a migráns
Külföld
Elképesztő: mivel az afgán ápolót a lakás biztonsági kamerái buktatták le, az őt kiközvetítő szervezet követelte a kamerák leszerelését!
Összesen 115 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsusztina
2015. május 19. 20:14
Talán maga a megnevezés, hogy "bölcsész" nem tetszik egyeseknek.
Bölcs, sőt még ész is ...
Pedig ilyen szempontból a "reál" szóba is bele lehet kötni.
És talán mégiscsak az volt a legjobb, amikor nem választották így szét a tudományokat, hiszen aki bölcs, az reális is kell, hogy legyen, aki meg reális, annak ugyanakkor bölcsnek is kell lennie.
Válasz erre
2
0
tango47
2015. május 19. 18:37
A bölcsész-ellenességnek szerintem egyik oka, hogy a "tömegtermeléssel" ebben a műfajban is nagyot esett a színvonal (nyilván a fej-kvóta miatt a tanárok érdekeltek abban, hogy még a legalkalmatlanabbak se hulljanak ki a vizsgákon). Néhány éve olvastam a Műszaki Egyetem (talán) rektorát nyilatkozni arról, hogy az első két évük arra megy el, hogy megtanítsák a gimnáziumi anyagot a felvett hallgatókkal. A Szinház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakának osztályfőnöke (jellemző, hogy nem rendező, hanem dramaturg) pedig arról panaszkodott, hogy a felvett hallgatók gyakorlatilag még az u.n. gimnáziumban előírt kötelező olvasmányokat sem ismerik, ezért öt éves olvasási tervet készített tanítványainak egy olyan szakon, ahol gyakorlatilag csak olyanokat vettek fel régen, akik már rendelkeztek egy bölcsész diplomával, de ha nem, behatóan ismerték a magyar-, és a világirodalmat.
Válasz erre
2
1
pollip
2015. május 19. 17:09
Nekem a kedvencem a szabad bölcsészet:-) nesze semmi, fogd meg jól:-))))
Válasz erre
0
0
gyaloggos
2015. május 19. 16:35
NEM olyan világban él, hanem olyanban szeretne élni, amilyen NINCSEN IS!
Válasz erre
0
1